Dorogi Ilona recenziója Sz. Simon Éva könyvéről

2014. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Sz. Si­mon Éva, A hó­dolt­sá­gon kí­vü­li „hó­dolt­ság”: Osz­mán ter­jesz­ke­dés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben, Bu­da­pest, MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2014 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek. Ér­te­ke­zé­sek).

Min­dig öröm­te­li do­log mind az osz­ma­nis­ták, mind a kora új­ko­ri ma­gyar tör­té­ne­lem­mel fog­lal­ko­zó ku­ta­tók szá­má­ra, ami­kor köz­lés­re ke­rül a kor­szak egy újabb, ed­dig pub­li­ká­lat­lan oszmán-török for­rá­sa. Sz. Si­mon Éva mun­ká­já­nak tár­gya a szi­get­vá­ri szan­dzsák ka­ni­zsai ná­hi­jé­jé­nek, vagy­is já­rá­sá­nak 1579-es rész­le­tes össze­írá­sa (defter‑i mu­fas­sal), és an­nak össze­ha­son­lí­tó elem­zé­se az adott idő­szak­ra vo­nat­ko­zó­an ren­del­ke­zés­re álló más oszmán-török és ma­gyar for­rá­sok se­gít­sé­gé­vel.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Katkó Gáspár írása Mirosław Łukomski monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Mi­rosław Łu­kom­ski, Kwes­tia tu­rec­ka jako czyn­nik po­lity­ki wewnętrz­nej Rzecz­pos­po­li­tej w la­tach 15871606 [A tö­rök kér­dés mint a Rzecz­pos­po­li­ta bel­po­li­ti­ká­já­nak al­ko­tó­ele­me 1587 és 1606 kö­zött], Zabr­ze, Wy­daw­nict­wo In­fort Edi­tions, 2011 (Prace His­to­rycz­ne, 7).

Len­gyel­or­szág­ban, honi lép­ték­kel mér­ve, év­ről évre hi­he­tet­len mennyi­sé­gű tör­té­ne­ti mun­ka je­le­nik meg. A len­gyel könyv­ki­adás a piac mé­re­té­ből adó­dó­an sok­kal na­gyobb és szer­ve­zet­tebb, mint a ha­zai, ami­ben nem kis sze­re­pet vál­lal a zabrze‑i In­fort Edi­tions is. Az apró szi­lé­zi­ai ki­adó az el­múlt tíz év­ben szám­ta­lan so­ro­za­tot in­dí­tott út­já­ra, töb­bek kö­zött egy kö­zel hat­van kö­te­tet szám­lá­ló had­tör­té­ne­ti vá­lo­ga­tást is.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Dorogi Ilona írása Sadık Müfit Bilge monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Sadık Mü­fit BİLGE, Osmanlı’nın Ma­caris­tanı: Os­manlı hâ­ki­miyet­in­de­ki Macaristan’ın ta­rihî coğ­ra­fyası ve idarî tak­simâtı (1526–1718) [Az osz­má­nok Ma­gyar­or­szá­ga: Az osz­mán ura­lom alat­ti Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­ti föld­raj­za és köz­igaz­ga­tá­si szer­ve­ze­te (1526–1718)], İst­anb­ul, Ki­ta­be­vi, 2010.

Sadık Mü­fit Bil­ge az Osz­mán Bi­ro­da­lom tör­té­ne­té­nek el­hi­va­tott tö­rök ku­ta­tó­ja. Bár vég­zett­sé­ge sze­rint nem tör­té­nész, az egyé­ni ér­dek­lő­dés ál­tal ve­zé­relt, ön­szor­ga­lom­ból írt cik­kei, köny­vei nyo­mán ma már el­is­mert ku­ta­tó­ként tart­ják szá­mon Tö­rök­or­szág­ban. Lel­kes ér­dek­lő­dé­sét az osz­má­nok tör­té­nel­me iránt min­den bi­zonnyal az is mo­ti­vál­ja, hogy egy, a régi, osz­mán elit­hez tar­to­zó csa­lád le­szár­ma­zott­ja.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «