Buda Attila írása a ReTextum 8. kötetéről

2019. december 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Saj­tó alá ren­dez­te Csör­sz Ru­men Ist­ván. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A vi­lág­iro­da­lom egy vagy több név­vel au­to­ri­zál­ha­tó mű­vei mel­lett je­len­tős szám­ban ke­let­kez­tek min­den kor­szak­ban úgy­ne­ve­zett ano­nim mű­vek. Ez az el­ne­ve­zés ugyan ki­csit csa­lé­kony, mert a név­te­len szer­ző fo­ga­lom ön­el­lent­mon­dás – vagy­is az ilyen mun­ká­kat nem az író sze­mé­lye, ha­nem a műve azo­no­sít­ja –, de annyi­ban min­den­kép­pen jo­gos, hogy az ano­nim mű­vek be­fe­je­zé­se leg­több­ször nem köt­he­tő egy név­hez, egy be­ha­tá­rolt idő­szak­hoz, leg­fel­jebb fel‑, il­let­ve el­tű­né­sük hord­ja ma­gá­ban az idő­té­nye­zőt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

A Krasznahorkai-fordítás melankóliája – Deczki Sarolta recenziója

2018. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Mar­ko Ču­dić. Четири огледа о Ласлу Краснахоркаиjу: Négy kí­sér­let – Krasz­na­hor­kai Lász­ló­ról (Belg­rád: Belg­rá­di Egye­tem, Fi­lo­ló­gi­ai Kar, 2016).

2018 áp­ri­li­sá­ban Szer­bia volt Ma­gyar­or­szág dísz­ven­dé­ge a XXV. Nem­zet­kö­zi Könyv­fesz­ti­vá­lon. Ez al­ka­lom­ból több szerb író mű­vét for­dí­tot­ták ma­gyar­ra, és szá­mos ren­dez­vé­nyen mu­tat­ták be a szerb iro­dal­mat. A kul­tu­rá­lis transz­fer ré­sze ugyan­ak­kor a ma­gyar iro­da­lom köz­ve­tí­té­se is a szom­széd or­szág ol­va­sói felé, mely fel­adat­nak szin­tén meg­van­nak a maga el­hi­va­tott szak­em­be­rei. Ezek közé tar­to­zik a Belg­rá­di Egye­tem Hun­ga­ro­ló­gia Tan­szé­ké­nek fi­a­tal ve­ze­tő­je, a zen­tai szü­le­té­sű Mar­ko Ču­dić is.
» To­vább a tel­jes szövegre «