Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Be­á­ta, Su­rá­nyi Be­á­ta és Uj­vá­ri Nóra, szerk. A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge. Kon­fe­ren­cia­kö­tet. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2017.

Há­rom kon­fe­ren­cia­szer­ve­ző­ből kö­tet­szer­kesz­tő­vé avan­zsált dok­to­ri hall­ga­tó, ti­zen­öt ta­nul­mány nyolc tu­do­má­nyos mű­hely kép­vi­se­lő­i­től, hat ma­gyar és hat kül­föl­di szer­ző egy-egy vagy több írá­sá­nak (vagy ép­pen ze­ne­mű­vé­nek) vizs­gá­la­ta há­rom fe­je­zet­ben – szá­mok­ban va­la­hogy így ír­ha­tó le A fan­tá­zia hip­pog­riff­je: A ro­man­ti­kus kép­ze­lő­erő el­be­szél­he­tő­sé­ge című kö­tet, amely­nek szö­ve­gei egy 2016 má­ju­sá­ban ren­de­zett kon­fe­ren­ci­án hang­zot­tak el elő­ször.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Wirágh András írása Hansági Ágnes Jókai-könyvéről

2016. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Han­sá­gi Ág­nes, Tár­ca – re­gény – nyil­vá­nos­ság: Jó­kai Mór és a ma­gyar tár­ca­re­gény kez­de­tei, Bu­da­pest, Rá­ció, 2014 (Rá­ció – Tu­do­mány, 19).

Mik­száth Kál­mán Kí­sér­tet Lub­lón című kis­re­gé­nyét a kri­ti­kai szö­veg­ki­adá­sig (1958) – az első kö­tet­ki­adás nyo­mán – 1896-os szö­veg­ként tar­tot­ta szá­mon az iro­da­lom­tu­do­mány. Biszt­ray Gyu­la, a kri­ti­kai ki­adás saj­tó alá ren­de­ző­je hív­ta fel első íz­ben a fi­gyel­met arra, hogy a Pes­ti Hír­lap­ban való tár­ca­köz­lés mi­att a szö­veg ke­let­ke­zé­si ide­jét négy év­vel ko­rább­ra kell he­lyez­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tóth Kálmán recenziója Wéber Antal Magyarország 1514-ben és 1848-ban című könyvéről

2015. május 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Wé­ber An­tal, Ma­gyar­or­szág 1514-ben és 1848-ban: Tör­té­nel­mi re­gény vagy re­gé­nyes tör­té­ne­lem, Bu­da­pest, Ar­gu­men­tum Ki­adó, 2011 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Fü­ze­tek, 169)

Wé­ber An­tal utol­só – még éle­té­ben meg­je­lent – mun­ká­já­nak címe két év­szá­mot emel ki Ma­gyar­or­szág his­tó­ri­á­já­ból: 1514-et és 1848-at, me­lyek­hez a csat­la­ko­zó al­cím a je­lölt tör­té­nel­mi ese­mé­nye­ken túl­mu­ta­tó kon­no­tá­ci­ó­kat kap­csol, fel­idéz­ve az ol­va­só­ban két 19. szá­za­di ma­gyar író, Eöt­vös Jó­zsef és Jó­kai Mór alak­ját.
» To­vább a tel­jes szövegre «