Papp Ingrid írása

2020. november 6. § 0 hozzászólás

recenzió

Rab Gusz­táv. Uta­zás az is­me­ret­len­be. Kiad., utó­szó Tüs­kés Anna. Bu­da­pest: Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, 2019.

A ma­gyar iro­da­lom­tör­té­net mos­ta­ná­ig Rab Gusz­táv (1901–1963) mun­kás­sá­gá­nak első sza­ka­szá­ra, a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú vé­gé­ig tar­tó idő­szak­ra lá­tott rá va­la­me­lyest. Re­gény­író­ként 1922-től kezd­ve tel­je­se­dett ki, a Nyu­gatnak is vissza­té­rő szer­ző­je volt, aki­ről Schöpf­lin Ala­dár és Kar­dos Lász­ló je­len­te­tett meg ugyan­ott egy-egy mű­kri­ti­kát. Nem na­gyon hí­zel­gő­e­ket.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «

Balogh Magdolna írása Bengt Jangfeldt Brodszkij-könyvéről

2014. december 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Bengt Jang­feldt, Fel­jegy­zé­sek Jo­szif Brodsz­kij­ról: A nyelv az Is­ten, ford. Rácz Ju­dit, Te­plán Ág­nes, Bu­da­pest, Ty­po­tex, 2012.

An­nak tük­ré­ben, hogy köz­vet­len is­me­re­te­ink és a vo­nat­ko­zó fel­mé­ré­sek sze­rint csak igen ke­ve­sen ol­vas­nak ver­set, s még a köl­té­sze­tet ked­ve­lők so­rá­ban is rop­pant ke­ve­sen van­nak, akik az orosz köl­té­szet iránt ér­dek­lőd­né­nek, me­rész, de an­nál di­csé­ren­dőbb vál­lal­ko­zás­nak gon­dol­juk egy Jo­szif Brodsz­kij­ról (1940–1996) szó­ló könyv meg­je­len­te­té­sét. A Ty­po­tex Ki­adó már 2008-ban, a Ve­len­ce víz­je­le című Brodszkij-esszé köz­re­adá­sá­val el­kö­te­lez­te ma­gát az orosz köl­tő mű­ve­i­nek meg­is­mer­te­té­se mel­lett. Most a köl­tőt ma­gát mu­tat­ja be.
» To­vább a tel­jes szö­veg­re «