A székely írás irodalmának bibliográfiája

július 26th, 2020 § 0 comments

Tubay Tiziano, szerk. A székely írás irodalmának bibliográfiája, v. 1.0. Adatbázisok és bibliográfiák 1. Budapest: reciti, 2020.

Már a székely írás kutatásának történetét bemutató monográfia (2015) írásakor felmerült, hogy hasznos volna az összegyűjtött irodalom digitális formában történő, önálló publikálása. Jelen bibliográfia az akkori gyűjtés javított és bővített közlése, kiegészítve egyrészt a kötetből kimaradt, valamint az azóta megjelent primer és szekunder irodalommal. Azért, hogy a verziók követhetők legyenek, a bibliográfia hivatkozható változatai nagyobb időközönként az MTAK REAL repozitóriumban lesznek archiválva, míg a bibliográfia legfrissebb állapota a zotero.org felületén érhető el.

Letölthető formátumok:

BibTex

Json

Ris

Zotero Rdf

Szerkesztési elvek

1. Tartalom

  • A bibliográfia a székely írással kapcsolatos irodalmi és szakirodalmi tételeket tartalmaz.
  • Az irodalom gyűjtési köre a szakirodalom által felvetett legkorábbi említéstől tartalmazza:
    • a történeti forrásokat, úgy mint:
      • a krónikák kéziratait, azok kritikai kiadásait és legfrissebb fordításait;
      • a történetírók kéziratait (az editio princeps megjelenéséig gyűjtve) és nyomtatásban megjelent köteteit, azok kritikai kiadásait és hozzáférhető legfrissebb fordításait;
      • a nyelvtanirodalom azon tételeit, amelyek a székely írás kérdését érintik, ezek kritikai kiadásait és legfrissebb fordításait,
      • valamint olyan kéziratokat, amelyeket bár a szakirodalom az írásrendszer emlékének tekint, de egyaránt irodalmi forrásként is felfoghatók (pl. Nikolsburgi Ábécé, Telegdi János Rudimentája stb.).
    • A szakirodalom gyűjtési körét
      • a bölcsészettudomány (történettudomány, nyelvtudomány, régészet, művészettörténet, irodalomtörténet stb.) székely írással kapcsolatos közleményei alkotják;
      • illetve bekerültek olyan interdiszciplináris tanulmányok is, amelyek
        1. jegyzett bölcsészettudományi folyóiratban jelentek meg, vagy
        2. legalább egyik társszerzőjük valamely bölcsészeti szaktudomány képviselője.
    • A bibliográfia nem tartalmazza a különféle hagyományőrző csoportok kiadásában megjelent könyveket, rovásírás-tankönyveket és népszerű irodalmat.

2. Forma

A bibliográfia egy szabad, nyílt forráskódú hivatkozáskezelő szoftver, a Zotero felhasználásával készült, annak felépítése határozza meg a bibliográfia struktúráját (könyv, könyvfejezet, folyóiratbeli közlemény, kézirat stb.).

A bibliográfia elsődleges célja a kapcsolódó irodalom összegyűjtése és kereshetővé tétele, ennek szellemében:

  • a címek esetében
    • a forráson szereplő teljes címváltozat szerepel,
    • normalizált helyesírással (vagyis a paleográfiai és tipográfiai variánsok egyszerűsítve szerepelnek (pl. Rerum nem pedig Rervm);
    • annak érdekében, hogy a letöltött tételek hivatkozásként is felhasználhatók legyenek, számos esetben a rövid cím (Short title) is megadásra került;
  • a személynevek
    • egységes formában szerepelnek,
    • magyar szerzők esetében a magyar névváltozat az irányadó (tehát Thuróczy János, nem pedig Johannes de Thurocz),
    • külföldi szerzők esetében az anyanyelvük szerinti névváltozat (tehát Antonio Bonfini, nem pedig Antonius de Bonfiniis),
    • míg a forrásokon feltüntetett névalakok jegyzetben hozzáférhetők;
  • a földrajzi nevek esetében
    • a történelmi Magyarország földrajzi nevei magyar változatban szerepelnek (tehát Kolozsvár, nem pedig Claudiopolis vagy Cluj stb.),
    • a történelmi Magyarország határain kívül eső földrajzi nevek a jelenlegi közigazgatás szerinti hivatalos nevükön szerepelnek, az egységesség kedvéért abban az esetben is, ha bevett magyar elnevezésük is van (pl. Bécs helyett Wien, Velence helyett Venezia stb.),
    • a forrásokban a bibliográfiában rögzített adatoktól eltérő névváltozatokat jegyzetben közöljük;
  • a keletkezés ideje
    • ha van ilyen, akkor a kéziraton vagy nyomtatványon szereplő dátum lett rögzítve,
    • ugyanakkor számos esetben a tételek datálása csak tágabb intervallumok megadásával volt lehetséges (pl. XV. századi = 1401–1500, vagyis post 1400, ante 1501).

3. Egyéb

Ahol csak lehetséges volt, a bibliográfia tartalmazza a tételek digitalizált változatának linkjét,

  • ezek mindegyike szabadon hozzáférhető forrásra mutat, és
  • időpecséttel van ellátva.

Hogyan hivatkozzuk:

Tubay Tiziano, szerk. A székely írás irodalmának bibliográfiája, v. 1.0. Adatbázisok és bibliográfiák 1. Budapest: reciti, 2020, https://reciti.hu/

Impresszum

A székely írás irodalmának bibliográfiája v. 1.0 (2020. 07. 21.)

Összeállította: Tubay Tiziano

Lektorálta: Vásáry István

Adatbázisok és bibliográfiák 1.

Sorozatszerkesztő: Maróthy Szilvia

by-nc-saKönyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc

feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!


Kiadja a  r e c i t i,
az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
WEB: Hegedüs Béla

Budapest
2020

Tartalom

Vélemény, hozzászólás?