autoreferátum

Író a szám­űze­tés­ben: Mi­kes Ke­le­men, szerk. Tüs­kés Gá­bor, mun­ka­tár­sak Csör­sz Ru­men Ist­ván, He­ge­düs Béla, Len­gyel Réka, Bu­da­pest, Uni­ver­si­tas Könyv­ki­adó, 2012 (His­to­ria Lit­teraria, 28).

Mi­kes Ke­le­men ha­lá­lá­nak 250. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­te Li­te­ra­turt­rans­fer und In­ter­kul­t­u­ra­lität im Exil: Das Werk von Ke­le­men Mi­kes im Kon­text der  eu­ro­päis­c­hen Aufklä­rung cím­mel nem­zet­kö­zi tu­do­má­nyos ta­nács­ko­zást és Humboldt-kollégiumot ren­de­zett 2011. ok­tó­ber 12–15. kö­zött az MTA Szék­há­zá­ban és az Illyés Gyu­la Ar­chí­vum­ban. A ta­nács­ko­zá­son negy­ven elő­adás hang­zott el fran­cia, an­gol, né­met, olasz, tö­rök és ma­gyar szak­em­be­rek­től. A kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sét in­do­kol­ta, hogy a szám­űze­tés, a kül­ső és bel­ső emig­rá­ció lét­hely­ze­te a 20. szá­za­di em­ber  egyik alap­ve­tő ta­pasz­ta­la­ta, amely vi­lág­szer­te gaz­dag és vál­to­za­tos mű­vé­sze­ti al­ko­tá­so­kat in­du­kált. A ta­nács­ko­zás fő cél­ja volt, hogy hoz­zá­já­rul­jon Mi­kes élet­mű­vé­nek jobb meg­is­me­ré­sé­hez és elő­se­gít­se a Mikes-kutatás ered­mé­nye­i­nek nem­zet­kö­zi össze­füg­gés­be helyezését.

A kö­tet 28 ta­nul­mányt tar­tal­maz a kon­fe­ren­cia anya­gá­ból, s köz­li a ta­nács­ko­zás­hoz kap­cso­ló­dó ki­ál­lí­tás ka­ta­ló­gu­sát. A tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok töb­bek kö­zött fel­tár­ják Mi­kes és a kons­tan­ti­ná­po­lyi fran­cia dip­lo­ma­ták is­me­ret­len kap­cso­la­ta­it, ké­pet ad­nak Mi­kes el­kob­zott bir­to­ka­i­ról, új osz­mán for­rá­so­kat ér­té­kel­nek az író utol­só éve­i­ről, és kí­sér­le­tet tesz­nek egy, a Le­ve­les­könyvben név nél­kül em­lí­tett sze­mély azonosítására.

A műfaj- és tárgy­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok új össze­füg­gé­se­ket raj­zol­nak meg a fran­cia le­vél­iro­da­lom­mal és a le­vél­re­gény mű­fa­já­val, össze­ve­tik a Mu­lat­sá­gos na­pok szö­ve­gét a fran­cia ere­de­ti­vel és az an­gol át­dol­go­zás­sal, s kí­sér­le­tet tesz­nek a Tö­rök­or­szá­gi le­ve­lekben ta­lál­ha­tó his­tó­ri­ák for­rá­sa­i­nak meghatározására.

A nyel­vé­sze­ti dol­go­za­tok rész­le­te­sen elem­zik Az if­jak ka­la­u­za má­so­dik, 1751-es kéz­ira­tán vég­zett ja­ví­tá­so­kat, a Le­ve­les­könyv tö­rök szó­ál­lo­má­nyát, és be­mu­tat­ják a ké­szü­lő Mikes-szótárt.

A stílus‑, retorika- és po­é­ti­ka­tör­té­ne­ti vizs­gá­la­tok a fő mű dia­lo­gi­kus szer­ke­ze­tét és az iró­nia mi­ke­si alak­za­ta­it elem­zik, szám­ba ve­szik a köz­mon­dá­so­kat és a szó­lá­so­kat, meg­kez­dik Mi­kes re­to­ri­kai alap­mű­velt­sé­gé­nek fel­tá­rá­sát, s foly­tat­ják a szer­zői ön­rep­re­zen­tá­ció nyel­vi, po­é­ti­kai esz­kö­ze­i­nek feltérképezését.

A hatás- és be­fo­ga­dás­tör­té­ne­ti ta­nul­má­nyok töb­bek kö­zött be­mu­tat­ják Mi­kes iko­nog­rá­fi­á­ját, a Le­ve­les­könyv köz­köl­té­sze­ti, iro­dal­mi ki­su­gár­zá­sát, ko­rai ki­adás­tör­té­ne­té­nek és iro­da­lom­tör­té­ne­ti ér­té­ke­lé­sé­nek ala­ku­lá­sát, kul­tusz­ge­ne­rá­ló ha­tá­sát. Kü­lön dol­go­za­tok tár­gyal­ják a Tö­rök­or­szá­gi le­ve­lek an­gol és tö­rök for­dí­tá­sa­it, s szem­lél­te­tik a régi ma­gyar iro­da­lom ide­gen nyelv­re for­dí­tá­sá­nak el­mé­le­ti és gya­kor­la­ti problémáit.

Török Zsuzsa recenziója a kötetről

No tags for this post.