autoreferátum

Völ­gye­si Or­so­lya, Egy si­ker ku­dar­ca: Ku­thy La­jos pá­lya­fu­tá­sa, Ar­gu­men­tum, Bu­da­pest, 2007 (Iro­da­lom­tör­té­ne­ti fü­ze­tek, 163).

Ku­thy La­jos­ról leg­in­kább csak le­gen­dá­kat őriz az iro­da­lom­tör­té­ne­ti em­lé­ke­zet. Mű­ve­i­nek új­ra­ki­adá­sá­ra nem ke­rült sor az el­múlt száz év­ben, s a róla szó­ló szak­iro­da­lom is ke­vés­sé gya­ra­po­dott. Az író­ról ta­lán csak sor­sá­nak leg­főbb pa­ra­do­xo­na őr­ző­dött meg a köz­tu­dat­ban: az 1840-es évek egyik leg­si­ke­re­sebb re­gé­nyé­nek, a Ha­zai rej­tel­mek­nek a szer­ző­je, gróf Bat­thyá­ny La­jos tit­ká­ra az 1850-es évek­ben „Bach-huszár” lett. Ez a ta­nul­mány nagy­ará­nyú for­rás­fel­tá­rás ré­vén, le­vél­tá­ri, kéz­irat­tá­ri és saj­tó­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok alap­ján en­nek az el­lent­mon­dá­sos pá­lyá­nak a sa­já­tos bel­ső lo­gi­ká­ját pró­bál­ja meg­ér­te­ni és meg­ér­tet­ni. A szá­mos, ed­dig is­me­ret­len ada­tot föl­tá­ró és új össze­füg­gé­se­ket fel­raj­zo­ló kis­mo­nog­rá­fia meg­kö­ze­lí­té­se alap­ve­tő­en tör­té­ne­ti jel­le­gű: Ku­thy éle­té­nek vál­to­zó kon­tex­tu­sa­it, s az eh­hez iga­zo­dó ma­ga­tar­tás­for­mák vál­to­za­ta­it írja le, tu­da­to­san kap­cso­lód­va az utób­bi év­ti­ze­dek ha­zai tár­sa­da­lom­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sa­i­hoz is. Nem az esz­té­ti­kai új­ra­ér­té­ke­lés igé­nyé­vel vagy a ká­non­bő­ví­tés szán­dé­ká­val kö­ze­lít az élet­mű­höz, ha­nem in­kább a Ku­thy kar­ri­er­jé­ben fel­buk­ka­nó tár­sa­dal­mi és írói sze­rep­ér­tel­me­zé­sek föl­tá­rá­sá­val kí­nál le­he­tő­sé­get egy rö­vid tá­von je­len­tős si­ke­re­ket fel­mu­ta­tó, majd jó­részt el­fe­le­dett pá­lya­fu­tás meg­ér­té­sé­hez, je­len­tő­sen hoz­zá­já­rul­va a XIX. szá­zad kö­ze­pe tá­ján új­ra­struk­tu­rá­ló­dó iro­dal­mi in­téz­mény­rend­szer mű­kö­dé­si me­cha­niz­mu­sá­nak meg­ér­té­sé­hez is.

Átemelve a régi rec.itiről.

No tags for this post.