Németh S. Katalin írása

augusztus 21st, 2019 § 0 comments

könyvismertetés

P. Vásár­he­lyi Ju­dit, szerk. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca: Rep­re­zen­ta­tív ki­ad­vá­nyok Ma­gyar­or­szá­gon a re­for­má­ció ko­rá­ban. A Ma­gyar Könyv­szem­le és a Mokka‑R Egye­sü­let fü­ze­tei 9. Bu­da­pest: Ar­gu­men­tum Kiadó–Országos Szé­ché­nyi Könyv­tár, 2017.

Az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár 2017 ok­tó­be­ré­ben, a re­for­má­ció ju­bi­le­u­mi esz­ten­de­jé­ben spe­ci­á­lis te­ma­ti­ká­jú nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át ren­de­zett. A re­for­má­ció köny­ves­pol­ca cím sok­fé­le­kép­pen ér­tel­mez­he­tő. A re­for­má­ció ko­rá­ban ke­let­ke­zett je­len­tős mű­vek, ma­ra­dan­dó ér­té­ket lét­re­ho­zó szer­zők, ter­mé­keny nyom­dák, a kor­szak­ra jel­lem­ző mű­fa­jok be­le­tar­toz­hat­nak abba a vir­tu­á­lis gyűj­te­mény­be, ame­lyet a re­for­má­ció köny­ves­pol­cá­nak te­kint­he­tünk. Te­hát a ma­gyar­or­szá­gi tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek, a Szlo­vák Nem­ze­ti Könyv­tár és az Er­dé­lyi Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let Köz­pon­ti Gyűj­tő­le­vél­tá­ra mun­ka­tár­sai a fent jel­zett té­ma­kör­höz tar­to­zó­an sza­ba­don vá­laszt­hat­ták meg elő­adá­suk tár­gyát és hoz­hat­tak lét­re egy sok­szí­nű, ám még­is tar­tal­mi­lag egy­sé­get ké­pe­ző kö­te­tet.

A tú­róc­szent­már­to­ni (Mar­tin) Ma­ti­ca Slo­vens­ká ku­ta­tó­ja, Klá­ra Ko­mo­ro­va elő­adá­sa Lu­ther mű­ve­i­nek 16. szá­za­di ki­ad­vá­nyai a szlo­vák könyv­tá­rak­ban és pos­ses­so­ra­ik cí­mé­ben kis­sé pon­tat­lan, nem ki­ad­vá­nyok­ról, ha­nem ki­adá­sok­ról van szó. Elő­adá­sa a Szlo­vá­kia te­rü­le­tén fenn­ma­radt 16-dik szá­za­di nyom­tat­vá­nyok ál­ta­lá­nos ka­ta­ló­gu­sa című pro­jek­ten ala­pul, amely­nek ed­dig 11 kö­te­te je­lent meg. A szlo­vá­ki­ai könyv­tá­rak­ban Lu­ther mű­ve­i­nek 29 né­met nyel­vű és 19 la­tin nyel­vű ko­ra­be­li pél­dá­nya ma­radt fenn. A pos­ses­so­rok kö­zött meg­ta­lál­ha­tunk olyan ne­ve­ze­tes sze­mé­lyi­sé­ge­ket, mint Thur­zó György (1567–1616) ná­dort vagy a máig be­azo­no­sí­tat­lan We­res­wa­ri Gás­párt, aki tel­jes Luther-kiadással ren­del­ke­zett, sup­ra­lib­rosa és sa­ját kezű tu­laj­do­no­si be­jegy­zé­se is fenn­ma­radt. A rej­té­lyes könyv­gyűj­tő ese­té­ben az is ma­gya­rá­zat­ra szo­rul, hogy az egyik il­luszt­rá­ci­ó­ként kö­zölt sup­ra­lib­ros az 1552-es év­szá­mot mu­tat­ja, a má­sik sa­ját kéz­írás­nak vélt be­jegy­zés (ezen a kö­té­sen is van sup­ra­lib­ros) 1609-ből szár­ma­zik. A ko­ra­be­li vár­ha­tó élet­tar­ta­mot is­mer­ve öt­ven­öt év túl­sá­go­san hosszú idő egy fo­lya­ma­tos könyv­gyűj­tő pá­lya ese­té­ben. Thur­zó György könyv­tá­rá­nak re­for­má­ci­ós kö­te­te­i­vel fog­lal­ko­zik He­le­na Sak­tor­o­vá, szin­tén tu­róc­szent­már­to­ni ku­ta­tó ta­nul­má­nya (Re­for­má­ci­ós iro­da­lom Thur­zó György ná­dor könyv­tá­rá­ban). Sak­tor­o­vá két kéz­ira­tot, négy ős­nyom­tat­ványt és több mint két­száz 16–17. szá­za­di nyom­tat­ványt azo­no­sí­tott szlo­vá­ki­ai, ma­gyar­or­szá­gi, hor­vát­or­szá­gi és ro­má­ni­ai könyv­tá­rak gyűj­te­mé­nye­i­ben foly­ta­tott ku­ta­tá­sa so­rán. A Thur­zó ha­lá­la után örö­kö­sö­dé­sek ré­vén szét­szó­ró­dott könyv­tár kö­te­te­i­nek fel­is­me­ré­sét meg­könnyí­tet­te, hogy a kö­te­tek­ben a tu­laj­do­nost meg­je­lö­lő kéz­írá­sos be­jegy­zés ta­lál­ha­tó, és a kö­tés is sup­ra­lib­rosszal van el­lát­va. A sa­ját ko­rá­ban is je­len­tős­nek szá­mí­tó könyv­tár fenn­ma­radt da­rab­jai bi­zo­nyít­ják, hogy Thur­zó fon­tos sze­re­pet ját­szott a re­for­má­ció fel­vi­dé­ki el­ter­jesz­té­sé­ben, az evan­gé­li­kus egy­ház ki­épí­té­sé­ben.

Ősz Sán­dor Előd, az Er­dé­lyi Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let Köz­pon­ti Le­vél­tá­rá­nak mun­ka­tár­sa Bu­da­pes­ten, Esz­ter­gom­ban és Vá­cott foly­ta­tott ku­ta­tá­so­kat, bár ta­nul­má­nyá­nak címe en­nél szű­kí­tőbb: A bu­da­pes­ti könyv­tá­rak­ban őr­zött Kálvin-kötetek.  A 152 pél­dány rö­vi­dí­tett cím­le­írá­sá­val és az őr­zé­si hely meg­adá­sá­val gaz­da­gí­tott dol­go­zat foly­ta­tá­sa an­nak a ha­tal­mas mun­ká­nak, ame­lyet Ősz Sán­dor Előd Bib­li­ot­he­ca Cal­vi­ni­a­na Transyl­va­ni­ca című köny­vé­ben a mai Ro­má­nia te­rü­le­tén őr­zött Kálvin-kötetek (352 nyom­tat­vány) fel­dol­go­zá­sá­val vég­zett el. Az au­top­szi­án ala­pu­ló ku­ta­tás ered­mé­nye­kép­pen a szer­ző a pos­ses­so­rok  be­azo­no­sí­tá­sá­val ah­hoz já­rult hoz­zá, hogy Kál­vin ta­ní­tá­sa­i­nak re­cep­ci­ó­ját a még meg­lé­vő kö­te­tek tu­laj­do­no­si kö­ré­nek meg­vi­lá­gí­tá­sá­val ér­tel­mez­ze. Vizs­gá­ló­dá­sá­nak több fon­tos ered­mé­nye kö­zül ki­eme­len­dő, hogy a Bu­da­pes­ten őr­zött kö­te­tek kö­zött jó­val ke­ve­sebb a 16. szá­zad­ban a Kárpát-medencébe ke­rült mű­vek szá­ma, vi­szont a mű­fa­jo­kat il­le­tő­en sok­kal je­len­tő­sebb az Ins­ti­tu­tiók mennyi­sé­ge, mint a kom­men­tá­ro­ké, gyűj­te­mé­nyes kö­te­te­ké. Oláh Ró­bert Az 1567. évi deb­re­ce­ni zsi­nat nyom­tat­vá­nyai című ta­nul­má­nyá­ban olyan ki­ad­vá­nyo­kat ele­mez, ame­lyek nyom­da­tör­té­ne­ti szem­pont­ból nem tar­toz­hat­ná­nak a re­for­má­ció­tör­té­net ki­emel­ke­dő kö­te­tei közé, de fon­tos ada­to­kat szol­gál­tat­nak a hel­vét irá­nyú re­for­má­ci­ó­nak a Ti­szán­tú­lon való el­ter­je­dé­se meg­is­me­ré­sé­hez. A ta­nul­mány köny­vé­sze­ti új­don­sá­got is tar­tal­maz. Oláh Ró­bert az augs­bur­gi Staats- und Stadt­bib­li­ot­hek hon­lap­ján ta­lált rá a deb­re­ce­ni zsi­nat la­tin nyel­vű lel­ké­szi hit­val­lá­sá­ra (Bre­vis con­fes­sio…), egy­be­köt­ve az Ar­ti­cu­li ma­i­o­res 1567. évi ki­adá­sá­val. Mind­két ki­adás is­me­ret­len a ma­gyar könyv­tör­té­net­ben, de egy­ház­tör­té­ne­ti ér­té­két nem csak ez je­len­ti. Az erő­sen kör­be­vá­gott, több­ször át­kö­tött pél­dány be­jegy­zé­sét si­ke­rült Oláh Ró­bert­nek azo­no­sí­ta­ni és meg­ál­la­pí­ta­ni, hogy a re­for­má­tus Me­li­us Ju­hász Pé­ter aján­dé­koz­ta mű­vét az evan­gé­li­kus Zsám­bo­ky Já­nos­nak. Ket­te­jük sze­mé­lyes ta­lál­ko­zá­sá­ról sem­mi­fé­le adat nem me­rült fel, a mos­ta­ni de­di­ká­ció útja is­me­ret­len, bár Oláh Ró­bert fel­té­te­le­zé­se sze­rint bi­zo­nyos, hogy mind­két hu­ma­nis­ta le­ve­le­zés­ben állt Du­dith And­rás­sal, aki­nek sze­re­pe a könyv­aján­dé­ko­zás­ban nem ki­zár­ha­tó. Oláh Ró­bert a la­tin nyel­vű lel­ké­szi hit­val­lás ma fel­lel­he­tő hat pél­dá­nyát is meg­vizs­gál­ta, és ab­ból a tény­ből, hogy a hat kö­tet öt kü­lön­bö­ző or­szág könyv­tá­rá­ban ma­radt fenn, arra a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tott, hogy a mű ko­ra­be­li nem­zet­kö­zi is­mert­sé­ge nem el­ha­nya­gol­ha­tó.

A pro­tes­táns éne­kes­köny­vek szak­ér­tő­je,  az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény ve­ze­tő­je, H. Hu­bert Gab­ri­el­la Graduál-énekeskönyv mint re­for­má­ci­ós könyv­mű­faj című írá­sá­ban a re­for­má­ció ko­ra­be­li köny­ves­pol­cok leg­gya­ko­ribb mű­fa­jai kö­zül vá­lasz­tot­ta ki azt a rep­re­zen­ta­tív mű­fajt, amely mind tar­tal­mi­lag, mind nyom­dá­sza­ti szem­pont­ból új­don­sá­got je­len­tett. A szám­ta­lan éne­kes­könyv­ből H. Hu­bert Gab­ri­el­la Hu­szár Gál 1574-es gyűj­te­mé­nyét emel­te ki és vizs­gál­ta, el­ső­sor­ban li­tur­gia­tör­té­ne­ti szem­pont­ból. Bár Hu­szár Gál éne­kes­köny­vé­nek köz­vet­len for­rá­sát a na­gyon gaz­dag di­gi­ta­li­zált kül­föl­di gyűj­te­mé­nyek se­gít­sé­gé­vel sem si­ke­rült mind ez idá­ig meg­ta­lál­ni, a gyűj­te­mény li­tur­gi­ai szer­kesz­té­sét il­le­tő­en a szász-anhalti né­met előz­mé­nyek ke­cseg­tet­nek ered­ményt hozó kap­cso­la­tok­kal. A könyv­mű­fajt il­le­tő­en a lel­kész, a kán­tor, az is­ko­la­mes­ter és a kó­rus ál­tal hasz­nált gra­du­ál és a gyü­le­ke­ze­ti éne­kes­könyv egye­sí­té­sé­vel adott ki Hu­szár Gál olyan össze­ál­lí­tást, amely ma­gyar nyelv­te­rü­le­ten a ké­sőb­bi­ek­ben meg­is­mé­tel­he­tet­len­nek bi­zo­nyult, ké­sőbb a gra­du­ál  és a kot­tás éne­kes­könyv kü­lön vagy kéz­ira­tos  ki­egé­szí­tés­sel je­lent meg.

Szen­ci Mol­nár Al­bert tu­dós ku­ta­tó­ja, a kö­tet szer­kesz­tő­je, P. Vá­sár­he­lyi Ju­dit A re­for­má­ció zsol­tár­köny­ve – Psalterium-kiadások Eu­ró­pá­ban című ta­nul­má­nyá­ban azt vizs­gál­ta, mi­lyen kül­föl­di zsol­tár­for­dí­tá­sok se­gít­het­ték a Ps­al­te­ri­um Hun­ga­ri­cum for­dí­tó­já­nak mun­ká­ját. A gen­fi fran­cia zsol­tár­gyűj­te­mény után, mi­ként Fi­licz­ki Já­nos ma­gyar nyel­vű ver­sé­ben is fel­so­rol­ta, a kö­vet­ke­ző nem­ze­ti nyel­vű zsol­tá­rok áll­hat­tak a re­for­má­ció kép­ze­let­be­li – de le­het, hogy meg­va­ló­sí­tott – köny­ves­pol­cán: „Ket­ten szer­zet­téc fran­ci­ai nyelv­re. / Oet­ve­nit Cle­mens Ma­roth for­dí­tot­ta, / Es az töb­bit az The­o­dó­rus Béza. / Eze­ket osz­tan ne­me­tec, ola­szoc, / Spa­ni­o­loc, bel­gác és az ang­lu­soc, / oe nyel­ve­ken kö­vet­téc es len­gye­lec. / Az len­gye­lec utan az tisz­tes cze­hec…” Fi­licz­ki fel­so­ro­lá­sá­ban még kö­vet­ke­zik az And­re­as Spe­the for­dí­tá­sa, aki a zsol­tá­ro­kat „de­á­kul szer­zé”.  P. Vá­sár­he­lyi Ju­dit Szen­ci Mol­nár Al­bert kap­cso­lat­rend­sze­ré­nek, le­ve­le­zé­sé­nek ala­pos is­me­re­té­vel vizs­gál­ta, hogy a fel­so­rolt zsol­tár­for­dí­tá­sok kö­zül me­lyek le­het­tek a ma­gyar tu­dós és köl­tő tény­le­ges köny­ves­pol­cán és se­gít­het­ték a ma­gyar egy­há­zi iro­da­lom­ban máig el­évül­he­tet­len­nek tar­tott mű­for­dí­tói mun­ká­ját. Koós Ba­lázs a bib­lia­for­dí­tá­sok tör­té­ne­té­ben ke­vés­sé ta­nul­má­nyo­zott kéz­ira­tot, Kál­di György je­zsu­i­ta szer­ze­tes­nek az bu­da­pes­ti Egye­te­mi Könyv­tár­ban A1 jel­ze­ten őr­zött  1186 lap­nyi ter­je­del­mű mun­ká­ját vizs­gál­ta („Szent Bib­lia, az egész ke­resz­tyén­ség­ben bé-vött régi deák bö­tü­ből. Ma­gyar­ra for­dí­tot­ta, a’ Jésus-alatt Vi­téz­ke­dő Társaság-béli Nagy-Szombati Kál­di György pap”). Dol­go­za­tá­ban be­ha­tó­an fog­lal­ko­zik a ka­to­li­kus Bib­lia for­dí­tás­tör­té­ne­té­vel, Kál­di György és Szán­tó Ara­tor Ist­ván for­dí­tá­sa­i­nak kap­cso­la­tá­val, össze­gez­ve az év­ti­ze­dek óta foly­ta­tott tu­do­má­nyos szak­mai vita ál­tal fel­tárt el­lent­mon­dá­so­kat. Mun­ká­já­nak to­váb­bi foly­ta­tá­sa a fenn­ma­radt tel­jes kéz­irat és az 50 lap­nyi ja­ví­tá­sok­kal zsú­folt nyom­dai kéz­irat­tö­re­dék vizs­gá­la­ta, amely ta­lán vá­laszt ad majd az ed­di­gi szak­iro­da­lom el­len­mon­dá­sa­i­ra és egy­ér­tel­mű­en tisz­táz­za, ki is for­dí­tot­ta a köz­tu­dat­ban Kál­di György neve alatt szá­mon tar­tott Bib­li­át, il­let­ve mi­lyen sze­re­pet ját­szott a ma is hasz­ná­la­tos for­dí­tás­ban Szán­tó Ara­tor Ist­ván be nem fe­je­zett kéz­irat­tö­re­dé­ke. Hel­tai Já­nos, a Régi Ma­gyar­or­szá­gi Nyom­tat­vá­nyok című ret­ros­pek­tív bib­li­og­rá­fia egyik szer­kesz­tő­je és anya­gá­nak ki­vá­ló is­me­rő­je Fe­je­del­mi és egy­há­zi rep­re­zen­tá­ció kál­vi­nis­ta ki­ad­vá­nyok­ban I. Rá­kó­czi György kor­sza­ká­ban Er­dély­ben című ta­nul­má­nyá­ban el­ső­sor­ban nyom­da­tör­té­ne­ti szem­pont­ból vizs­gál­ja a cím­ben meg­je­lölt ki­ad­vá­nyo­kat. Az adott kor­szak­ban meg­je­lent 85 nyom­tat­vány ter­je­del­me, nyom­dai ki­ál­lí­tá­sa, mű­fa­ji ki­vá­lasz­tá­sa (gra­du­á­lé, pré­di­ká­ció­gyűj­te­mény, tan­könyv, szó­tár, teo­ló­gi­ai té­zis­fü­ze­tek) bi­zo­nyít­ják, hogy a fe­je­del­mi nyom­da je­len­tős sze­re­pet ját­szott a Rá­kó­czi­ak ud­va­ri rep­re­zen­tá­ci­ó­já­nak meg­erő­sí­té­sé­ben és a Rá­kó­czi csa­lád di­nasz­ti­kus tö­rek­vé­se­i­nek alá­tá­masz­tá­sá­ban. Csor­ba Dá­vid A re­for­má­ció ál­tal meg­újí­tott pré­di­ká­to­ri meg­szó­la­lás című írá­sá­ban Deb­re­ce­ni Em­ber Pál Szent Sik­lus (Ko­lozs­vár, 1700) című pré­di­ká­ci­ós kö­te­te vizs­gá­la­tá­nak se­gít­sé­gé­vel elem­zi a 16–18. szá­za­di re­for­má­tus pré­di­ká­ció­tör­té­net vál­to­zá­sa­it. Dol­go­za­tá­nak kü­lön ér­de­kes­sé­ge, hogy nem­csak ma­gát a nyom­ta­tott mű­vet ve­szi gór­cső alá, ha­nem táb­lá­zat­ban fog­lal­ja össze a kor­szak lel­ki­pász­to­ra­i­nak egy­há­zi fel­ada­ta­it, a li­tur­gi­á­ban kö­te­le­ző­en al­kal­ma­zott mű­fa­jok és temp­lo­mi és temp­lo­mon kí­vü­li egy­há­zi al­kal­mak össze­füg­gé­se­it. Bor­völ­gyi Györ­gyi egy va­ló­sá­gos köny­ves­polc­ról le­emelt kö­te­tek vizs­gá­la­tá­val mu­tat­ja be Rá­day Pál ol­vas­má­nya­it (Az első re­for­má­tus fő­gond­nok egy­ko­ri köny­ves­pol­cá­ról. Né­hány kö­tet Rá­day Pál ol­vas­má­nyai kö­zül). A szer­ző 2004-ben kö­tet­ben re­konst­ru­ál­ta a több he­lyen is őr­zött Rá­day Pál-féle mint­egy 400 kö­te­tes gyűj­te­ményt (Rá­day Pál [1677–1733] könyv­tá­ra. Bu­da­pest: OSZK, 2004.), most né­hány fon­tos – pos­ses­sor­be­jegy­zé­ses il­luszt­rá­ci­ó­val is do­ku­men­tált – kö­tet be­mu­ta­tá­sá­val iga­zol­ja Rá­day tu­dó­si és hi­va­ta­li ér­dek­lő­dé­sét, szé­les körű mű­velt­sé­gét. A re­for­má­ció ma­nap­ság na­gyon ered­mé­nye­sen ku­ta­tott, ám még min­dig sok fel­tá­rat­lan anya­got rej­tő ágá­nak, az uni­ta­riz­mus­nak egyik kér­dé­sek­kel teli mű­fa­já­val fog­lal­ko­zik Föl­de­si Fe­renc ta­nul­má­nya (Ár­ko­si Be­ne­dek imád­sá­gos­köny­vé­nek két kéz­irat­cso­port­ja). Az uni­tá­ri­u­so­kat súj­tó dési kom­p­la­ná­ció (1638) után meg­szű­nő nyom­ta­tá­si le­he­tő­ség hosszú idő­re csak a kéz­ira­tos má­so­la­tok ter­je­dé­sét tet­te le­he­tő­vé. En­nek esett ál­do­za­tul Ár­ko­si Be­ne­dek imád­sá­gos­köny­ve is, amely azon­ban a leg­gyak­rab­ban má­solt uni­tá­ri­us mun­ka lett. Föl­de­si Fe­renc ku­ta­tó­mun­ká­já­nak ered­mé­nye, hogy a sok má­so­lat kö­zött ta­lált olyan va­ri­á­ci­ót is, amely mind tar­tal­mi­lag, mind for­ma­i­lag el­tért a leg­gyak­rab­ban má­solt vál­to­zat­tól. A teo­ló­gi­ai kü­lön­bö­ző­sé­gek vizs­gá­la­tá­val a szer­ző az uni­tá­ri­us val­lás el­té­rő ága­i­nak sze­mély­hez és ke­let­ke­zé­si hely­hez kap­cso­lá­sá­val szám­ta­lan új kér­dést tesz fel, ame­lyek­re a két kéz­irat­cso­port ke­let­ke­zé­sé­vel, el­ter­je­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban a to­váb­bi ku­ta­tás­nak kell vá­laszt adni.

A kö­tet ta­nul­má­nyai sok­szí­nű­en mu­tat­ják be azo­kat a ki­ad­vá­nyo­kat, ame­lyek a re­for­má­ció tö­rek­vé­se­it, ha­tá­sát, re­cep­ci­ó­ját rep­re­zen­tál­ják. A ki­adás­ban részt vál­la­ló tu­do­má­nyos in­téz­mé­nyek (OSZK, MTA BTK ITI, MOKKA‑R Egye­sü­let, MTA KIK) mel­lett kü­lön em­lí­tést ér­de­mel az Ar­gu­men­tum Könyv­ki­adó, amely az egy­sze­rű­nek tűnő tu­do­má­nyos ki­ad­ványt szá­mos és a meg­ér­tés­hez szük­sé­ges il­luszt­rá­ci­ó­val gaz­da­gít­va je­len­tet­te meg.

Zusammenfassung

Im Ju­bi­la­ums­jahr der Re­for­mati­on 2017 hat die Na­ti­o­nal­bib­li­ot­hek Szé­ché­nyi die Ta­gung Das Bü­cher­re­gal der Re­for­mati­on mit In- und auslän­dis­c­hen Te­il­neh­mern or­gan­i­si­ert. Laut dem Un­ter­ti­tel be­fass­ten sich die Vorträ­ge mit den reprä­s­en­ta­ti­ven Veröf­fent­li­chun­gen der Re­for­mati­on. Es han­del­te sich über Bü­cher und Ma­nus­krip­ten, die der Veröffentlichung‑, Buch‑, Buchdruck‑, Ein­band­ge­schich­te und na­tür­lich dem In­halt nach eine rep­re­s­en­ta­tive Rol­le in der Ge­schich­te der un­garlän­dis­c­hen und eu­ro­päis­c­hen Re­for­mati­on ges­pi­elt hab­en. Das vir­tu­el­le Re­gal gab ei­nen Ein­b­lick in die Bü­cher­samm­lun­gen von Un­garn, Slo­wa­kei und Rumä­ni­en (Si­eben­bür­gen), die Vorträ­ge sind mit vi­e­len in­te­res­s­an­ten Pho­tos der be­han­del­ten Bü­cher il­lust­ri­ert.

Tagged , , , ,

Vélemény, hozzászólás?