recenzió

Ács Pál, Át­szi­tált idő: Ti­nó­di­tól Tan­do­ri­ig, Bu­da­pest, Kal­lig­ram, 2014.

Ács Pál Át­szi­tált idő c. köny­vé­nek al­cí­me (Ti­nó­di­tól Tan­do­ri­ig) meg­le­he­tő­sen me­rész hú­zás­sal te­remt foly­to­nos­sá­got al­te­ri­tás és mo­der­ni­tás kö­zött, de azt hi­szem, a kö­tet­nek hála nem csu­pán a vizs­gá­lat tár­gyát ké­pe­ző iro­da­lom­ban je­le­nik meg ez a foly­to­nos­ság, ha­nem a vizs­gá­lat mód­sze­ré­ben is, ame­lyet a szé­les­kö­rű tá­jé­ko­zó­dás és a mik­ro­fi­lo­ló­gi­ai ered­mé­nyek hasz­nos kom­bi­ná­ci­ó­ja jel­le­mez.
» To­vább a tel­jes szövegre «