Dóbék Ágnes írása

2018. december 26. § 0 hozzászólás

recenzió

Ka­ta­lin Czi­bu­la. Thea­ter und Öf­fent­lich­ke­it: Beiträ­ge zur un­ga­ris­c­hen Thea­ter­kul­tur des 18. und 19. Jahr­hun­derts. Bu­da­pest: Pro­tea Kul­tur­ve­re­in, 2016.

A né­met nyel­vű kö­tet Czi­bu­la Ka­ta­lin drá­ma­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sa­it tar­tal­maz­za. A 18. szá­zad má­so­dik fe­lé­nek szín­há­zi kul­tú­rá­ját vizs­gá­ló ta­nul­má­nyok olyan té­ma­kö­rök köré cso­por­to­sul­nak, mint a 18. szá­za­di szín­ház­tör­té­net leg­fon­to­sabb for­rá­sai, a szín­há­zi élet­tel kap­cso­la­tos pub­li­cisz­ti­ka, a ma­gyar szín­ház­mű­vé­szet nyel­vi jel­lem­zé­se, va­la­mint a szín­ház és a kü­lön­bö­ző vi­zu­á­lis mű­vé­sze­tek kap­cso­la­ta.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Es­ter­há­zy Pál, a mű­ked­ve­lő me­cé­nás: Egy 17. szá­za­di arisz­tok­ra­ta élet­pá­lya a po­li­ti­ka és a mű­vé­szet ha­tár­vi­dé­kén, szerk. Ács Pál, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015.

Ki volt Es­ter­há­zy Pál? Szim­pa­ti­kus fi­gu­ra volt‑e? Va­la­mi­ért a kö­tet egy ta­nul­má­nya sem tud ki­búj­ni po­li­ti­kai sze­rep­vál­la­lá­sá­nak, me­ce­na­tú­rá­já­nak igé­nyes­sé­ge vagy ép­pen al­ko­tói te­vé­keny­sé­gé­nek meg­íté­lé­se alól. Több sze­mé­lyi­ség­kép tá­rul elénk a kö­tet­ben elő­re ha­lad­va: más-más disz­cip­lí­na meg­kö­ze­lí­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Földes Györgyi írása a „Hatalmi diskurzusok…” című kötetről

2016. december 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Ha­tal­mi dis­kur­zu­sok: A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben, szerk. Bíró Csil­la, Visy Be­at­rix, Bib­li­ot­he­ca Na­ti­o­na­lis Hun­ga­riae – Gon­do­lat Ki­adó, Bu­da­pest, 2016.

A ha­ta­lom rep­re­zen­tá­ci­ói, ha­tal­mi dis­kur­zu­sok (A ha­ta­lom meg­je­le­ní­té­si for­mái a tu­do­má­nyok­ban és mű­vé­sze­tek­ben) cím­mel meg­ren­de­zett éves Tu­do­má­nyos Ülés­sza­kon az OSZK mun­ka­tár­sai, köz­tük a már a nem­ze­ti könyv­tár­hoz tar­to­zó 1956-os In­té­zet – Oral His­to­ry Ar­chí­vum tör­té­né­szei, to­váb­bá meg­hí­vott ven­dég­elő­adók vet­tek részt az­zal a cél­lal, hogy az (állam)hatalom és a tár­sa­dal­mi erők össze­füg­gé­se­it, il­let­ve a ha­ta­lom kul­tu­rá­lis rep­re­zen­tá­ci­ós for­má­it vizs­gál­ják. Fel­szó­la­lá­sa­ik meg­szer­kesz­tett vál­to­za­tát tar­tal­maz­za a kö­tet.
» To­vább a tel­jes szövegre «