Dorogi Ilona recenziója Sz. Simon Éva könyvéről

2014. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Sz. Si­mon Éva, A hó­dolt­sá­gon kí­vü­li „hó­dolt­ság”: Osz­mán ter­jesz­ke­dés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben, Bu­da­pest, MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2014 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek. Értekezések).

Min­dig öröm­te­li do­log mind az osz­ma­nis­ták, mind a kora új­ko­ri ma­gyar tör­té­ne­lem­mel fog­lal­ko­zó ku­ta­tók szá­má­ra, ami­kor köz­lés­re ke­rül a kor­szak egy újabb, ed­dig pub­li­ká­lat­lan oszmán-török for­rá­sa. Sz. Si­mon Éva mun­ká­já­nak tár­gya a szi­get­vá­ri szan­dzsák ka­ni­zsai ná­hi­jé­jé­nek, vagy­is já­rá­sá­nak 1579-es rész­le­tes össze­írá­sa (defter‑i mu­fas­sal), és an­nak össze­ha­son­lí­tó elem­zé­se az adott idő­szak­ra vo­nat­ko­zó­an ren­del­ke­zés­re álló más oszmán-török és ma­gyar for­rá­sok se­gít­sé­gé­vel.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

F. Molnár Mónika az Identitás és kultúra a török hódoltság korában című kötetről

2014. december 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Iden­ti­tás és kul­tú­ra a tö­rök hó­dolt­ság ko­rá­ban, szerk. Ács Pál, Szé­kely Jú­lia, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2012.

A 2008-as ma­gyar­or­szá­gi Re­ne­szánsz Év je­gyé­ben ren­dez­te meg az MTA Iro­da­lom­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek Re­ne­szánsz Osz­tá­lya szo­ká­sos „Re­Ba­Kucs” (Reneszánsz-barokk Ku­ta­tó­cso­port) kon­fe­ren­ci­á­ját 2008. szep­tem­ber 18–20-án Esz­ter­gom­ban. A hely­szín szim­bo­li­kus, hi­szen a vá­ros, mi­u­tán Nagy Szu­lej­mán szul­tán se­re­gei 1543-ban el­fog­lal­ták és szan­dzsák­köz­pont­tá tet­ték, egé­szen az 1683-as vég­le­ges vissza­fog­la­lá­sá­ig az Osz­mán Bi­ro­da­lom egyik leg­észa­kibb vég­vá­ra volt.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , ,

Dorogi Ilona írása Sadık Müfit Bilge monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Sadık Mü­fit BİLGE, Osmanlı’nın Ma­caris­tanı: Os­manlı hâ­ki­miyet­in­de­ki Macaristan’ın ta­rihî coğ­ra­fyası ve idarî tak­simâtı (1526–1718) [Az osz­má­nok Ma­gyar­or­szá­ga: Az osz­mán ura­lom alat­ti Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­ti föld­raj­za és köz­igaz­ga­tá­si szer­ve­ze­te (1526–1718)], İst­anb­ul, Ki­ta­be­vi, 2010.

Sadık Mü­fit Bil­ge az Osz­mán Bi­ro­da­lom tör­té­ne­té­nek el­hi­va­tott tö­rök ku­ta­tó­ja. Bár vég­zett­sé­ge sze­rint nem tör­té­nész, az egyé­ni ér­dek­lő­dés ál­tal ve­zé­relt, ön­szor­ga­lom­ból írt cik­kei, köny­vei nyo­mán ma már el­is­mert ku­ta­tó­ként tart­ják szá­mon Tö­rök­or­szág­ban. Lel­kes ér­dek­lő­dé­sét az osz­má­nok tör­té­nel­me iránt min­den bi­zonnyal az is mo­ti­vál­ja, hogy egy, a régi, osz­mán elit­hez tar­to­zó csa­lád le­szár­ma­zott­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tags: , , , , ,