Dorogi Ilona írása

2018. október 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Pap Nor­bert és Fodor Pál, szerk. Szu­lej­mán szul­tán Szi­get­vá­ron: A szi­get­vá­ri ku­ta­tá­sok 2013–2016 kö­zött. Pécs: Pan­non Ca­strum Kft., 2017.

2015. de­cem­ber 9‑én hang­zott el a be­je­len­tés, mi­sze­rint meg­ta­lál­ták I. Szu­lej­mán (1494–1566) osz­mán szul­tán ma­gyar­or­szá­gi sír­ká­pol­ná­já­nak (tür­be) ma­rad­vá­nya­it a Szi­get­vár kör­nyé­ki turbék-zsibóti sző­lő­he­gyen. A szen­zá­ció­szám­ba menő tu­do­má­nyos ered­mény nagy pub­li­ci­tást ka­pott a vi­lág­saj­tó­ban is, el­is­me­rést hoz­va a ku­ta­tó­cso­port szá­má­ra, amely már egy ide­je együtt dol­go­zott a cél ér­de­ké­ben. A ku­ta­tá­sok az­óta is foly­ta­tód­nak a tür­be kö­rü­li te­rü­let fel­tá­rá­sá­val, hogy re­konst­ru­ál­has­sák azt a kis osz­mán te­le­pü­lést, amely a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben za­rán­dok­hely­ként épült a szul­tá­ni em­lék­hely köré. A 2013–2016 kö­zött zaj­ló vizs­gá­la­tok össze­fog­la­lá­sa­ként 2017-ben igé­nyes ki­ál­lí­tá­sú kö­tet je­lent meg a pro­jekt je­len­le­gi két ve­ze­tő­je, Pap Nor­bert és Fo­dor Pál szer­kesz­té­sé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Öz­lem Kum­ru­lar, Kö­sem Sul­tan: İkti­d­ar, hırs, ent­ri­ka [Kö­szem szul­tá­na. Ha­ta­lom, becs­vágy, int­ri­ka], İst­anb­ul, Doğan Ki­tap, 2015, 329 p.

Tö­rök­or­szág­ban szá­mos pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az osz­mán tör­té­ne­lem Kö­szem szul­tá­na né­ven is­mert nő­alak­já­ról, az­zal egy­idő­ben, hogy a te­le­ví­zi­ó­ban su­gá­roz­ni kezd­ték a szul­tá­na éle­tét fel­dol­go­zó film­so­ro­za­tot. Az is­me­ret­ter­jesz­tő kö­te­tek mel­lett meg­je­len­tek tu­do­má­nyos igé­nyű köz­le­mé­nyek is, ame­lyek egyi­ke Öz­lem Kum­ru­lar tör­té­nész, egye­te­mi ta­nár mun­ká­ja. Ahogy azt a szer­ző be­ve­ze­tő­jé­ből meg­tud­hat­juk, a szul­tá­na alak­já­nak ér­de­kes­sé­gé­re Ha­lil İn­alcık, az egyik leg­el­is­mer­tebb tö­rök tör­té­nész hív­ta fel a fi­gyel­mét. (İn­alcık 2016 nya­rán, száz esz­ten­dős ko­rá­ban hunyt el).
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ne­künk még­is Mo­hács kell…” II. La­jos ki­rály rej­té­lyes ha­lá­la és kü­lön­bö­ző te­me­té­sei, szerk. Far­kas Gá­bor Far­kas, Sze­be­lé­di Zsolt, Var­ga Ber­na­dett, Bu­da­pest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár­ban ke­rült meg­ren­de­zés­re az a szim­pó­zi­um, mely­nek cél­ja az volt, hogy a mo­há­csi csa­ta egy sok vi­tát ki­vál­tó ese­mé­nyé­vel, ne­ve­ze­te­sen II. La­jos ki­rály ha­lá­lá­val kap­cso­la­tos je­len­le­gi is­me­re­te­in­ket in­ter­disz­cip­li­ná­ris mó­don át­te­kint­se. A ren­dez­vény nap­ja, au­gusz­tus 29.-e el­len­ke­ző elő­jel­lel ugyan, de a kora új­ko­ri ma­gyar és osz­mán tör­té­ne­lem­nek is ki­vé­te­les nap­ja, hi­szen amel­lett, hogy 489 év­vel ez­előtt ezen a na­pon volt a mo­há­csi csa­ta, 1521-ben Nán­dor­fe­hér­vár, 1541-ben pe­dig Buda is ek­kor ke­rült az osz­má­nok ke­zé­re.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása Hegyi Klára monográfiájáról

2015. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

He­gyi Klá­ra, Tö­rök for­rá­sok Pécs 16. szá­za­di tör­té­ne­té­hez, Pécs, Pécs Tör­té­ne­te Ala­pít­vány, 2010 (For­rá­sok Pécs tör­té­ne­té­ből, 3).

Ke­vés olyan vá­ro­sunk van, amely­nek tör­té­ne­té­ről annyi pub­li­ká­ció lá­tott nap­vi­lá­got az utób­bi idő­ben, mint Pécs. Ez leg­in­kább az 1992-ben lét­re­ho­zott Pécs Tör­té­ne­te Ala­pít­vány mű­kö­dé­sé­nek kö­szön­he­tő. Az el­múlt több, mint 20 év­ben szá­mos ki­ad­vány meg­je­le­né­sét se­gí­tet­ték elő, cél­ként meg­je­löl­ve a vá­ros múlt­já­nak tu­do­má­nyos igé­nyű be­mu­ta­tá­sát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása a Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon című kötetről

2015. november 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Su­dár Ba­lázs, Dzsá­mik és me­cse­tek a hó­dolt Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2014 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek, Adattárak).

Ör­ven­de­tes tény, hogy a ma­gyar osz­ma­nis­ták az utób­bi idő­ben egy­re több­ször je­lent­kez­nek olyan pub­li­ká­ci­ók­kal, ame­lyek­ben a ma­gyar­or­szá­gi tö­rök hó­dolt­ság­gal fog­lal­ko­zó kü­lön­bö­ző ku­ta­tá­si té­má­i­kat az összeg­zés igé­nyé­vel pró­bál­ják fel­dol­goz­ni.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona recenziója Sz. Simon Éva könyvéről

2014. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Sz. Si­mon Éva, A hó­dolt­sá­gon kí­vü­li „hó­dolt­ság”: Osz­mán ter­jesz­ke­dés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben, Bu­da­pest, MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­zet, 2014 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek. Értekezések).

Min­dig öröm­te­li do­log mind az osz­ma­nis­ták, mind a kora új­ko­ri ma­gyar tör­té­ne­lem­mel fog­lal­ko­zó ku­ta­tók szá­má­ra, ami­kor köz­lés­re ke­rül a kor­szak egy újabb, ed­dig pub­li­ká­lat­lan oszmán-török for­rá­sa. Sz. Si­mon Éva mun­ká­já­nak tár­gya a szi­get­vá­ri szan­dzsák ka­ni­zsai ná­hi­jé­jé­nek, vagy­is já­rá­sá­nak 1579-es rész­le­tes össze­írá­sa (defter‑i mu­fas­sal), és an­nak össze­ha­son­lí­tó elem­zé­se az adott idő­szak­ra vo­nat­ko­zó­an ren­del­ke­zés­re álló más oszmán-török és ma­gyar for­rá­sok se­gít­sé­gé­vel.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Dorogi Ilona írása Sadık Müfit Bilge monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Sadık Mü­fit BİLGE, Osmanlı’nın Ma­caris­tanı: Os­manlı hâ­ki­miyet­in­de­ki Macaristan’ın ta­rihî coğ­ra­fyası ve idarî tak­simâtı (1526–1718) [Az osz­má­nok Ma­gyar­or­szá­ga: Az osz­mán ura­lom alat­ti Ma­gyar­or­szág tör­té­ne­ti föld­raj­za és köz­igaz­ga­tá­si szer­ve­ze­te (1526–1718)], İst­anb­ul, Ki­ta­be­vi, 2010.

Sadık Mü­fit Bil­ge az Osz­mán Bi­ro­da­lom tör­té­ne­té­nek el­hi­va­tott tö­rök ku­ta­tó­ja. Bár vég­zett­sé­ge sze­rint nem tör­té­nész, az egyé­ni ér­dek­lő­dés ál­tal ve­zé­relt, ön­szor­ga­lom­ból írt cik­kei, köny­vei nyo­mán ma már el­is­mert ku­ta­tó­ként tart­ják szá­mon Tö­rök­or­szág­ban. Lel­kes ér­dek­lő­dé­sét az osz­má­nok tör­té­nel­me iránt min­den bi­zonnyal az is mo­ti­vál­ja, hogy egy, a régi, osz­mán elit­hez tar­to­zó csa­lád le­szár­ma­zott­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «