Szilágyi Emőke Rita írása

2020. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

A ma­gyar tör­té­net foly­ta­tó­ja”. Ta­nul­má­nyok Ist­ván­ffy Mik­lós­ról. Szerk. Ács Pál és Tóth Ger­gely. Bu­da­pest: MTA Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont, 2018 (Ma­gyar Tör­té­nel­mi Em­lé­kek: Értekezések).

A tör­té­ne­ti disz­cip­lí­nák­kal fog­lal­ko­zó ku­ta­tók­ban rend­re fel­me­rül az igény, hogy a tu­do­mány­te­rü­le­tük ká­non­ját fe­lül­vizs­gál­ják, an­nak ki­ala­ku­lá­sát és rög­zü­lé­sét meg­ért­sék, il­let­ve az ab­ból ki­ma­rad­ta­kat – amennyi­ben in­do­kolt – abba be­emel­jék. Va­jon a his­to­riog­rá­fia szem­pont­já­ból re­le­váns szö­ve­gek ma­rad­tak fent, vagy va­la­mely más, eset­leg po­li­ti­kai szán­dék fe­dez­he­tő fel bi­zo­nyos szö­ve­gek ki­emel­ke­dé­sé­ben, il­let­ve má­sok el­tű­né­sé­ben? Létezett‑e ma­gyar tör­té­net­írás, vagy csu­pán ud­va­ri, Habsburg- és Szapolyai-párti tör­té­net­írói nar­ra­tí­vák­ról be­szél­he­tünk? Ki szá­mít ud­va­ri, au­li­kus tör­té­net­író­nak, mit tu­dunk e szer­zők po­li­ti­kai sze­rep­vál­la­lá­sá­ról, és egy­ál­ta­lán: hogy ál­lunk a for­rá­sa­ink is­me­re­té­vel?
» To­vább a tel­jes szövegre «

Gombhoz a kabátot? Új generáció(k) a késő középkori és kora újkori magyarországi könyvkultúra kutatásában – Szilágyi Emőke Rita írása

2019. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Szerk. Fábi­án La­u­ra, Lovas Bor­bá­la, Harasz­ti Szabó Pé­ter, Uhrin Do­rottya. A könyv és ol­va­só­ja: A 14–16. szá­za­di könyv­kul­tú­ra in­ter­disz­cip­li­ná­ris meg­vi­lá­gí­tás­ban (Bu­da­pest: MTAELTE HECE, 2018).

A könyv és ol­va­só­ja: A 14–16. szá­za­di könyv­kul­tú­ra in­ter­disz­cip­li­ná­ris meg­vi­lá­gí­tás­ban cím­mel két­na­pos kon­fe­ren­ci­át ren­dez­tek 2017. jú­ni­us 15–16-án az ELTE BTK Tör­té­ne­lem­tu­do­má­nyi Dok­to­ri Is­ko­la hall­ga­tói, az MTAELTE Egye­tem­tör­té­ne­ti Ku­ta­tó­cso­port és az MTAELTE Hu­ma­niz­mus Kelet-Közép-Európában Len­dü­let Ku­ta­tó­cso­port; az itt is­mer­te­ten­dő kö­tet a kon­fe­ren­ci­án el­hang­zott elő­adá­sok írá­sos, bő­ví­tett vál­to­za­ta­it tar­tal­maz­za. Amint arra a kö­tet elő­sza­vá­ban Mo­nok Ist­ván fel­hív­ja a fi­gyel­met, fel­nőtt egy (vagy sze­rin­tem in­kább két) újabb ge­ne­rá­ció, ame­lyik késő középkori–kora új­ko­ri könyv­kul­tú­rá­val fog­lal­ko­zik. Ki­tű­nik ez már a szer­ve­zők, il­let­ve a kö­tet­szer­kesz­tők, de még in­kább a szer­zők név­so­rá­ból: szin­te mind 30–40 év kö­rü­li fi­a­tal ku­ta­tók.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyön­gyö­si Ist­ván, Le­ve­lei és ira­tai, s. a. r. Jan­ko­vics Jó­zsef, Nyer­ges Ju­dit, Tusor Pé­ter, Bu­da­pest, Ba­las­si Ki­adó, 2017 (Régi Ma­gyar Könyv­tár, For­rá­sok, 15).

Élet­raj­zot vagy port­rét írni sose könnyű, de két eset­ben iga­zán ne­héz: ha túl sok, vagy ha ép­pen­ség­gel túl ke­vés adat áll ren­del­ke­zé­sünk­re a szer­ző­ről. Jan­ko­vics Jó­zsef az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a ko­ráb­bi szak­iro­dal­mi mun­kák és az ál­ta­la ké­szí­tett szö­veg­ki­adá­sok ré­vén nyu­god­tan hi­het­te, hogy már is­me­ri sze­re­tett ba­rokk köl­tő­jé­nek, Gyön­gyö­si Ist­ván­nak az élet­raj­zát. Vol­tak ugyan prob­lé­mák­tól nem men­tes ré­szek eb­ben az élet­rajz­ban, vol­tak fel­old­ha­tat­lan­nak tűnő el­lent­mon­dá­sok, de va­la­hogy még­is ki­bon­ta­koz­ni lát­szott a szer­ző pro­fil­ja.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Be­ne­dek, Tit­kos­írás a kora új­ko­ri Ma­gyar­or­szá­gon, Bu­da­pest, Ba­las­si, 2015.

Böl­csé­szek­ként sok­szor arra kény­sze­rü­lünk, hogy ku­ta­tá­si tár­gyun­kat olyan kon­tex­tus­ban igye­kez­zünk tá­lal­ni, hogy az a szé­le­sebb kö­zön­ség és/vagy a na­gyobb tőke fö­lött ope­rá­ló piac felé is el­ad­ha­tó le­gyen. A ku­ta­tó nyel­vészt az ér­dek­li, hogy ké­pe­zünk han­got, ho­gyan mon­dunk ki tel­jes mon­da­to­kat, és az­tán ho­gyan tör­té­nik a hal­lott szö­veg per­cep­ci­ó­ja, ám könnyen be­lát­ha­tó, hogy ered­mé­nye­i­re akár a ha­dá­szat, a ha­di­ipar is vevő le­het. A lit­te­raevel fog­lal­ko­zók egy ki­csit ne­he­zebb hely­zet­ben van­nak, por­té­ká­juk ne­he­zeb­ben ad­ha­tó el. Ám úgy tű­nik, Láng Be­ne­dek azon ke­ve­sek egyi­ke, aki si­ke­re­sen kap­csol­ja össze a régi szö­ve­ge­ket a ka­to­nai kód­fej­tés­sel: a kö­zös met­szet a krip­tog­rá­fia.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Spenótevés, akupunktúra, satöbbi – Szilágyi Emőke Rita írása

2015. december 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Kut­ro­vátz Gá­bor – Láng Be­ne­dek – Zemp­lén Gá­bor, A tu­do­mány ha­tá­rai, Bu­da­pest, Ty­po­tex Ki­adó, 20082.

Min­den­na­pi éle­tünk­ben gyak­ran kell dön­té­se­ket hoz­nunk és az ese­tek több­sé­gé­ben egy­ál­ta­lán nem tud­juk, mi a he­lyes dön­tés, sőt létezik‑e egy­ál­ta­lán jó vá­lasz­tás az adott szi­tu­á­ci­ó­ban. A tu­do­mány ha­tá­rai szer­zői saj­nos nem fog­nak (tud­ni) ab­ban el­iga­zí­tást adni az ol­va­só szá­má­ra, hogy veszélytelen‑e far­mer­zseb­ben hor­da­ni a mo­bil­te­le­font vagy hogy van‑e gyógy­ha­tá­suk a ho­meo­pá­ti­ás sze­rek­nek – ez a könyv sem­mi­fé­le­kép­pen sem gya­kor­la­ti út­mu­ta­tó, jól­le­het pél­dái mind­annyi­unk szá­má­ra is­me­rő­sen csen­ge­nek hét­köz­na­pi ta­pasz­ta­la­ta­ink­ból.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Mélyfúrások a „rendezetlen káoszban” – Szilágyi Emőke Rita recenziója Békés Enikő kötetéről

2015. szeptember 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Bé­kés Eni­kő, Aszt­ro­ló­gia, or­vos­lás és fi­zi­og­nó­mia Ga­le­ot­to Mar­zio mű­ve­i­ben, Bu­da­pest, Ba­las­si Ki­adó, 2014 (Hu­ma­niz­mus és re­for­má­ció, 35).

Bé­kés Eni­kő 2014-ben meg­je­lent mo­nog­rá­fi­á­ja a két év­vel ko­ráb­ban si­ker­rel meg­vé­dett dok­to­ri disszer­tá­ci­ó­já­nak bő­ví­tett, ja­ví­tott és ak­tu­a­li­zált vál­to­za­ta. A kö­tet a hu­ma­nis­ta és régi ma­gyar iro­da­lom­mal fog­lal­ko­zó fó­ru­mok egyik leg­fon­to­sabb ki­ad­vány­so­ro­za­tá­ban, a Hu­ma­niz­mus és re­for­má­ció da­rab­ja­ként lá­tott nap­vi­lá­got. Jog­gal, hi­szen a vizs­gált anyag ki­emel­ten fon­tos sze­rep­pel bír nem­csak a ha­zai, ha­nem a nem­zet­kö­zi neo­la­tin ku­ta­tá­sok­ban is.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita recenziója

2014. július 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Kuruc(kodó) iro­da­lom: Ta­nul­má­nyok a ku­ruc kor iro­dal­má­ról és az iro­dal­mi ku­ru­cok­ról, szerk. Mercs Ist­ván, Nyír­egy­há­za, Mó­ricz Zsig­mond Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let, 2013 (Mo­dus Ho­di­er­nus, 6).

A Rákóczi-szabadságharc ide­jén egy cseh ke­res­ke­dő jött Ma­gyar­or­szág­ra. Út­köz­ben egy ku­ruc csa­pat­tal ta­lál­ko­zott. Meg­kér­dik tőle a katonák:
– Mi vagy? Kuruc‑e vagy la­banc?
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.