Hogyan csinálnám meg Rákóczi Ferenc szobrát?” A Rákóczi-szabadságharc emlékművei: A személyi kultusz jelensége történelmi perspektívában – Tüskés Anna írása

2021. július 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ilyés Gá­bor, „Ha­zánk szent­je, sza­bad­ság ve­zé­re” II. Rá­kó­czi Fe­renc és az ál­ta­la ve­ze­tett sza­bad­ság­harc em­lék­je­lei Bor­si­tól Ro­dos­tó­ig, Nyír­egy­há­za, 2020.

A Kis­vár­da mel­let­ti Pap te­le­pü­lés ál­la­mi ele­mi is­ko­lá­já­ban 1934-ben azt a fel­ada­tot kap­ták a gye­re­kek, ír­ják le dol­go­zat­ban, ho­gyan csi­nál­nák meg Rá­kó­czi Fe­renc szob­rát.[1] Az egyik vá­lasz így szólt: „Én úgy gon­do­lom, hogy a szo­bor szép ezüst kő­ből vol­na.” Egy má­sik vé­le­mény sze­rint pe­dig: „Rá­kó­czi szob­rát szép, fé­nyes arany­ból csi­nál­nám. Szép dí­sze­sen. És úgy csil­log­na, mint a csil­lag az égen. Min­den arany vol­na, hogy aki arra men­ne, meg­bá­mul­ná.” Vé­gül va­la­ki ezt írta: „Gyé­mánt kő­ből rak­nám fel és tíz mé­ter ma­gas­ra. Az­tán gyö­nyö­rű fe­hér lóra ülne Rá­kó­czi Fe­renc. Két kar­dot ten­nék a két ke­zé­be, mert az a két keze ver­te ki az oszt­rák ka­to­ná­kat az or­szág­ból.”
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tüskés Anna írása

2020. november 13. § 0 hozzászólás

review

Gyor­gye­vics Ta­más. Szé­che­nyi Zsig­mond éle­te. Bu­da­pest: Ami­cus, 2018.

An­ni­ver­sary da­tes are tra­di­ti­o­nally oc­cas­ions to ce­le­b­ra­te a per­son or event. The bio­gra­phy of Zsig­mond Szé­che­nyi by Ta­más Gyor­gye­vics meets the cri­ter­ion in two ways: 2018 mar­ked the 120th an­ni­ver­sary of the birth of Szé­che­nyi and, furt­her­mo­re, the year co­in­ci­ded with the 90th an­ni­ver­sary of his se­cond, and at the same time his lon­gest, half-year-long journey to Ke­nya in 1928.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Tüskés Anna írása

2020. október 29. § 0 hozzászólás

review

Ka­rá­di Zsolt. Fran­ci­ák és ma­gya­rok: Ta­nul­má­nyok a fran­cia és a ma­gyar iro­da­lom­ról. Nyír­egy­há­za: Örök­sé­günk, 2018.

This coll­ec­ti­on of es­says is an im­por­tant cont­ri­bu­ti­on to the field of French li­ter­ary stu­di­es of the se­cond half of the 19th cent­ury and of the 20th cent­ury. Zsolt Ka­rá­di, an ex­cel­lent spe­ci­a­list in the his­to­ry of Hun­ga­ri­an li­te­ra­tu­re and the­at­re, head of the De­part­ment of Li­ter­ary Stu­di­es at the Uni­ver­sity of Nyír­egy­há­za, of­fers in this book his French-related stu­di­es writ­ten over the past two de­ca­des.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Egy teológus művészettörténész emlékiratai – Tüskés Anna írása

2019. szeptember 17. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Dávid Ka­ta­lin. Soah: Em­lé­ke­im a vész­kor­szak ide­jé­ből. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2014.

Dávid Ka­ta­lin. Vas­füg­gö­nyös ke­resz­tény­ség: A Mű­vé­szet­tör­té­ne­ti Do­ku­men­tá­ci­ós Köz­pont. Bu­da­pest: Szent Ist­ván Tár­su­lat, 2017.

Az első könyv ál­ta­lá­nos be­ve­ze­tő­vel kez­dő­dik, mely a ke­resz­tény vi­lág­né­zet­re, a gon­dol­ko­dás sza­bad­sá­gá­ra és a szim­bó­lu­mok fon­tos­sá­gá­ra fó­kusz­ál az em­ber élet­ben. Eb­ben a kö­tet­ben a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú ide­jén és fő­leg a nyi­las dik­ta­tú­ra és Bu­da­pest ost­ro­ma alatt át­él­tek em­lé­ke­it rög­zí­ti a szer­ző. A má­so­dik könyv nem ott foly­tat­ja az em­lé­kek fo­na­lá­nak fel­gön­gyö­lí­té­sét, ahol az első ab­ba­hagy­ta, ha­nem mint­egy öt év­vel ké­sőbb: az 1950–1964 kö­zöt­ti más­fél év­ti­zed tör­té­né­sei kö­zül vil­lant fel né­há­nyat.
» To­vább a tel­jes szövegre «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csa­pody Mik­lós, A Ma­gyar PEN Club tör­té­ne­te: 1926–2016 [The His­to­ry of the Hun­ga­ri­an PEN Club: 1926–2016], 1–2, Bu­da­pest, Ma­gyar PEN Club, 2016.

The pub­li­ca­ti­on of Csapody’s book co­in­ci­des with the 90th an­ni­ver­sary of the fo­un­da­ti­on of the Hun­ga­ri­an PEN Club in the spring of 1926. The aut­hor, Mik­lós Csa­pody, is a Hun­ga­ri­an li­ter­ary his­to­ri­an, jour­na­list, po­li­ti­ci­an and par­lia­men­tary rep­re­s­en­ta­tive (1990–2010). He wro­te ma­inly abo­ut the gra­phic ar­tist Gusz­táv Cseh, the eth­no­gra­p­her and art his­to­ri­an Sán­dor Bá­lint, and the writer and po­li­ti­ci­an Mik­lós Bán­ffy.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Geschichte der ungarischen Literatur (Eine historisch-poetologische Darstellung) – Review by Anna Tüskés

2014. október 14. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ge­schich­te der un­ga­ris­c­hen Li­te­ra­tur (Eine historisch-poetologische Dars­tel­lung) [The His­to­ry of Hun­ga­ri­an Li­te­ra­tu­re (A historical-poetological pre­s­en­ta­ti­on)], hrsg. v. Ernő Kul­csár Sza­bó, Berlin–Boston, Wal­ter De Gruy­ter, 2013.

This lar­ge and well-produced vo­lu­me, the work of ten emi­nent Hun­ga­ri­an scho­lars, is one of the most in­ter­est­ing and in­for­ma­tive hist­ori­es of Hun­ga­ri­an li­te­ra­tu­re ever pub­lis­hed. The book is ava­i­lab­le only in Ger­man at pre­sent. One must go back to the His­to­ry of Hun­ga­ri­an Li­te­ra­tu­re by a team of aut­hors hea­ded by the edi­tor Ti­bor Kla­ni­czay to en­coun­ter a scho­larly guide in the field of Hun­ga­ri­an li­ter­ary stu­di­es pub­lis­hed in Eng­lish (1982), Ger­man (1977) and French (1980). One also ack­now­led­ges A His­to­ry Of Hun­ga­ri­an Li­te­ra­tu­re: from the Ear­li­est Times to the Pre­sent by Ló­ránt Czi­gány (1984), which has been inf­lu­en­ti­al amongst the Eng­lish pub­lic.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Anna Tüskés’s review about the book of Imre Nagy

2013. december 1. § 0 hozzászólás

review

Nagy Imre, Öt­to­rony: A pé­csi iro­dal­mi mű­velt­ség a kez­de­tek­től a hu­sza­dik szá­za­dig [Five Chur­ches: Li­te­racy in Pécs from the Be­g­in­ning to the 20th Cent­ury], Pécs, Kro­nosz, 2013.

In 2010 Imre Nagy, pro­fes­sor of the Uni­ver­sity of Pécs, pub­lis­hed A ma­gyar Athén: Pécs iro­dal­mi mű­velt­sé­ge 1009-től 1780-ig (The Hun­ga­ri­an Athens: Li­te­racy in Pécs from 1009 to 1780), which con­ta­ins the first twel­ve chap­ters of the book re­vie­wed here. In the fol­lo­wing ye­ars Nagy con­ti­nu­ed the work, and comp­le­ted his study with furt­her twel­ve chap­ters. The pre­sent book is di­vi­ded into two main sec­tions. Part I: The Hun­ga­ri­an Athens: Li­te­racy in Pécs from 1009 to 1780, and Part II: The So­uth Bast­ion: Li­te­racy in Pécs from 1780 to 1923. The main sec­tions are each di­vi­ded into twel­ve more chap­ters.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.

Fodor András és Tüskés Tibor levelezése, I.

2008. július 18. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Fo­dor And­rás és Tüs­kés Ti­bor le­ve­le­zé­se, I, 1959−1966, s. a. r., a jegy­ze­te­ket ké­szí­tet­te és a név­mu­ta­tót össze­ál­lí­tot­ta Tüs­kés Anna, Pécs, Pro Pan­no­nia, 2008.

A könyv an­nak a le­ve­le­zés­nek az első ré­szét tar­tal­maz­za, ame­lyet Fo­dor And­rás és Tüs­kés Ti­bor foly­ta­tott egy­más­sal, 1959 őszén tör­tént első ta­lál­ko­zá­suk­tól Fo­dor And­rás 1997-ben be­kö­vet­ke­zett ha­lá­lá­ig.
» To­vább a tel­jes szövegre «

No tags for this post.