Máté Ágnes írása

2019. június 21. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Etl­in­ger Mi­hály, Markó Ani­ta, Pálfy Esz­ter, Szat­má­ri Áron, Virág Csil­la, Vra­bély Márk, szerk. Tév/hit: Té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek és a régi iro­da­lom­ban. Fi­a­ta­lok Kon­fe­ren­ci­á­ja 2017. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018. 124 p.

Bár­mely tu­do­mány­te­rü­le­ten igen nagy szük­ség van rá, hogy a pá­lyá­juk ele­jén járó, dok­to­ri fo­ko­za­tot még nem szer­zett ku­ta­tók meg­szó­la­lá­si le­he­tő­sé­get kap­ja­nak. Kü­lö­nö­sen igaz ez Ma­gyar­or­szá­gon a böl­csé­szet­tu­do­má­nyok mű­ve­lő­i­re. Ezért is nagy sze­ren­cse, hogy 2017-ben egy ko­ráb­bi kez­de­mé­nye­zést foly­tat­va im­már ötö­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg a rö­vi­den csak FIKON-ként em­le­ge­tett ván­dor­kon­fe­ren­ci­át, amely­nek ab­ban az év­ben épp a Pé­csi Tu­do­mány­egye­tem adott otthont.

A fi­a­tal ku­ta­tók kez­de­mé­nye­zé­sé­re ki­vá­lasz­tott téma, a té­ve­dé­sek és té­vesz­té­sek a ré­gi­ség­ben – te­hát nem ki­zá­ró­lag a régi ma­gyar iro­da­lom­ban! –, rög­tön iz­gal­mas dol­go­za­to­kat ígér.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio e la nu­o­va ars nar­ran­di: Atti del Con­veg­no in­ter­naz­io­nale di stu­di, Is­tit­uto di Fi­lo­lo­gia Clas­si­ca, Uni­ver­sità di Var­sav­ia 10–11 ot­tob­re, 2013, a cura di Wło­di­mi­erz Ol­sza­ni­ec e Pi­otr Sal­wa, War­sza­wa, Insty­tut Fi­lo­lo­gii Klasycz­nej UW – Wy­daw­nict­wo Na­u­ko­we Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Var­só­ban négy in­téz­mény (Var­sói Egye­tem, Len­gyel Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia, Ins­tit­uto Ita­li­a­no di Cul­t­u­ra a Var­sav­ia, Cent­ro Stu­di Fa­mig­lia Cap­po­ni) együtt­mű­kö­dé­sé­vel szer­vez­tek nem­zet­kö­zi em­lék­kon­fe­ren­ci­át Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek hét­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra. E két­na­pos ren­dez­vény szer­kesz­tett anya­ga­it mu­tat­ja be a je­len is­mer­te­tés.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes könyvismertetője

2017. december 8. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boc­cac­cio: A Cri­ti­cal Guide to the Comp­le­te Works, szerk. Vic­to­ria Kirk­ham, Mi­cha­el Sher­berg, Ja­net Le­va­rie Smarr, Chi­ca­go, Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press, 2013.

A Gi­o­van­ni Boc­cac­cio szü­le­té­sé­nek 700. év­for­du­ló­já­ra ké­szült kö­tet a Uni­ver­sity of Chi­ca­go Press újabb en­cik­lo­pé­di­kus igé­nyű vál­lal­ko­zá­sa. A könyv a 2009-ben pub­li­kált, Fran­ces­co Pet­rar­ca mű­ve­it tár­gya­ló „cri­ti­cal guide” után a tosz­kán nyel­vű iro­da­lom nagy hár­ma­sá­nak leg­if­jabb tag­ját mu­tat­ja be mint szé­les ér­dek­lő­dé­si körű hu­ma­nis­tát. 2021-ben ese­dé­kes a Boc­cac­cio ál­tal is oly mé­lyen tisz­telt Dan­te Alig­hi­e­ri ha­lá­lá­nak 700. év­for­du­ló­ja, így re­mél­het­jük, hogy ad­dig­ra a ki­adó egy har­ma­dik kö­tet­tel is je­lent­ke­zik, ez­zel tel­jes­sé téve a fi­ren­zei „tre corone”-sorozatát.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes recenziója Kasza Péter kötetéről

2015. november 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Ka­sza Pé­ter, Egy kor­szak­vál­tás szem­ta­nú­ja: Bro­da­rics Ist­ván pá­lya­ké­pe, Kro­nosz Kiadó–Magyar Tör­té­nel­mi Tár­su­lat, Pécs–Budapest, 2015.

2015-ben új élet­raj­zi so­ro­za­tot in­dí­tott a pé­csi Kro­nosz Ki­adó a Ma­gyar Tör­té­nel­mi Tár­su­lat­tal együtt­mű­kö­dés­ben Szi­lu­ett Kor­sze­rű tör­té­nel­mi élet­raj­zok cím­mel. A so­ro­zat mind­járt öt kö­tet­tel je­lent­ke­zett, ame­lyek kö­zül há­rom kora új­ko­ri tör­té­ne­ti sze­mé­lyi­ség élet­raj­zá­val fog­lal­ko­zik (Kö­ven­di Szé­kely Ja­kab, Vár­day Pál, Bro­da­rics Ist­ván), ket­tő pe­dig a hu­sza­dik szá­za­di Ma­gyar­or­szág két fon­tos po­li­ti­ku­sá­nak (Da­rá­nyi Kál­mán és Kle­bels­berg Kuno) arc­ké­pét szán­dé­ko­zik meg­raj­zol­ni a leg­újabb ku­ta­tá­sok fé­nyé­ben.
» To­vább a tel­jes szövegre «

Máté Ágnes recenziója

2015. július 22. § 0 hozzászólás

recenzió

E. Ko­vács Pé­ter, Zsig­mond ki­rály Sie­ná­ban, Bu­da­pest, Cor­vi­na, 2014.

E. Ko­vács Pé­ter 2014 vé­gén meg­je­lent kö­te­te Lu­xem­bur­gi Zsig­mond ki­rály éle­té­nek azt a ki­lenc hó­nap­ját mu­tat­ja be gran­di­ó­zus le­vél­tá­ri mun­ka és sok fan­tá­zia hasz­ná­la­tá­val, amely so­rán az ural­ko­dó ró­mai ko­ro­ná­zá­sá­ra várt Sie­na ven­dég­sze­re­te­tét él­vez­ve. A szer­ző ezt az idő­sza­kot apró élet­ké­pek mo­za­ik­ja­ként tár­ja elénk. Pél­dá­ul meg­tud­hat­juk tőle, mi­lyen szál­lást kap­tak a le­en­dő csá­szár és em­be­rei (60), mi­ért vág­ták ki a csá­szár egy ka­to­ná­já­nak nyel­vét (136), mit evett-ivott (58), s egy­ál­ta­lán, ho­gyan töl­töt­te nap­ja­it Lu­xem­bur­gi Zsig­mond a tosz­kán dom­bo­kon 1432–1433-ban.

Je­len re­cen­zió el­ső­sor­ban iro­da­lom­tör­té­né­szi szem­szög­ből vizs­gál­ja E. Ko­vács Pé­ter köny­vét, fel­té­ve a kér­dést, mi­lyen ta­nul­sá­gok­kal szol­gál tar­tal­má­ban és stí­lu­sá­ban a Zsig­mond ki­rály Sie­ná­ban című mun­ka a (régi) ma­gyar iro­da­lom mű­ve­lői szá­má­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «