Idegen testünk – Márjánovics Diána recenziója

2019. május 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Föl­des Györ­gyi. Test – szö­veg – test. Test­rep­re­zen­tá­ci­ók és a Má­sik szép­iro­dal­mi al­ko­tá­sok­ban. Bu­da­pest: Kal­lig­ram Ki­adó. 2018.

An­ge­lo Soli­man, a fekete-afrikai rab­szol­gá­ból lett ki­vé­te­les mű­velt­sé­gű ne­mes tör­té­ne­tét – a Ki­tö­mött bar­bár óta kü­lö­nö­sen – jól is­mer­jük. Ke­vés­bé köz­ke­le­tű a Test – szö­veg – test bo­rí­tó­ján sze­rep­lő Sa­art­je Ba­art­man ese­te, mely a de­hu­ma­ni­zá­ció szél­ső­sé­ges el­já­rá­sát ha­son­ló­képp pél­dáz­za. A Fok­föl­dön szü­le­tett, Eu­ró­pá­ban hot­ten­tot­ta Vé­nusz­ként is­mert­té vált Sa­art­jét a 19. szá­zad ele­jén lon­do­ni és pá­ri­zsi arisz­tok­ra­ták kö­re­i­ben mez­te­le­nül, lát­vá­nyos­ság­ként sze­re­pel­tet­ték. Tes­ti adott­sá­ga­i­ra kü­lö­nös fi­gye­lem irá­nyult: a fran­cia ana­tó­mus, Ge­or­ges Cu­vi­er a hu­sz­ö­nöt éve­sen el­hunyt nőt fel­bon­col­ta, „agyát és »túl­fej­lett« ki­s­aj­ka­it […] for­ma­lin­ba tettet[te], s ezt csont­vá­zá­val és a tes­té­ről ké­szült gipsz­önt­vénnyel együtt kiállít[tatta] a pá­ri­zsi Em­ber­ta­ni Mú­ze­um­ban.” (115)

Föl­des Györ­gyi köny­vé­nek bo­rí­tó­ja szem­lé­le­te­sen he­lye­zi fó­kusz­ba Sa­art­je alak­ját, mely a kul­tu­rá­lis, et­ni­kai, fi­zi­kai, nemi meg­kü­lön­böz­te­tés­ről szó­ló dis­kur­zus fel­idé­zé­sé­vel utal a kö­tet­ben he­lyet kapó írá­sok köz­pon­ti prob­lé­má­já­ra.
» To­vább a tel­jes szövegre «

A kegyvesztettség stádiumai – Márjánovics Diána recenziója

2018. november 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Rei­chert Gá­bor. Meg­fe­le­lé­si kény­szer: Po­li­ti­kum és esz­té­ti­kum össze­füg­gé­sei Déry Ti­bor öt­ve­nes évek­be­li mű­vé­sze­té­ben. MIT fü­ze­tek 6. Bu­da­pest: Ma­gyar Iro­da­lom­tör­té­ne­ti Tár­sa­ság, 2018.

1957. áp­ri­lis 25.: Déry Ti­bor a Fő ut­cai bör­tön vizs­gá­la­ti osz­tá­lyán e dá­tum­mal kap­ta kéz­hez a há­rom évig tar­tó ra­bos­ko­dá­sát kí­sé­rő le­ve­le­zés első üze­ne­tét. A har­ma­dik fe­le­ség, Kun­sá­gi Má­ria kül­de­mé­nye 2010-ben, Bot­ka Fe­renc köz­re­adá­sá­ban, a Déry-levelezéssorozat II/C. 1956–1960 kö­te­té­ben je­lent meg; az ’57 áp­ri­li­sá­ra da­tált üze­net mel­lett a köz­re­adó lé­nye­gi, a Déry-filológia hely­ze­tét ér­zék­le­te­sen le­író fel­jegy­zé­se áll. Esze­rint „[Böbe] szin­te hi­va­tal­no­ki pon­tos­ság­gal” do­ku­men­tál­ta a fog­ság idő­sza­ká­ban zaj­ló történéseket:

[g]épelt má­so­la­tot ké­szí­tett va­la­mennyi bör­tön­be írt le­vél­ről és az azok­ra ka­pott vá­la­szok­ról. Kü­lön fü­zet­ben pon­tos idő­rend­be so­rol­ta fér­je bör­tön­éve­i­nek va­la­mennyi kül­ső és bel­ső ese­mé­nyét, fel­je­gyez­ve min­den te­le­fon­hí­vást, ta­lál­ko­zást, in­téz­ke­dést (153.)
» To­vább a tel­jes szövegre «