reciti könyv

Papp Ingrid, szerk. Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet: Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára. Reciti konferenciakötetek 7. Budapest: reciti, 2020.

A kötet Tarnai Andor (1925–1994) akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem tanszék­vezető professzora halálának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak továbbfejlesztett és tema­tikusan elrendezett tanulmányait tar­talmazza. Tarnai Andor a források szé­leskörű és elmélyült ismeretén alapuló munkássága felöleli a multietnikus Magyarországon létrejött többnyelvű írás­beliség, különösen az irodalmi alkotások mögött feltárható elvek, hagyományok, hatások, korabeli kihívások, feladatok és célok viszonyrendszerét a középkortól a 19. század végéig, tudománytörténeti tárgyaiban pedig azon is túl. A tanulmá­nyok szorosan kapcsolódnak Tarnai An­dor munkásságához és kutatási területeihez, tanúsítják az életmű aktív haszná­latát és kísérletet tesznek a Tarnai által feltárt adatok újraértékelésére, új adatok­kal való kiegészítésére, megállapításai­nak és következtetéseinek vizsgálatára, szemléleti és módszertani felvetéseinek érvényesítésére vagy felülvizsgálatára.

tartalom

• Bevezető
• Kecskeméti Gábor
  Tarnai Andor a tudománytörténetben: a magyar irodalomtörténeti
  gondolkodás szintézistől szintézisig
• „SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON”
  
  • Korompay Klára
    Tarnai Andor és a magyar nyelvtörténet
  • Bartók Zsófia Ágnes
    A másodlagos szóbeliség elsődleges forrásai
    Latinul tudók magyar nyelvű egyházi szövegei a reformáció előtt
  • Vizkelety András
    Egy krónikacsoport szaporodó szövegemlékei
  • Konrád Eszter
    „…quidam devotissimus frater, qui XXX. annis in Vicaria Boznae laboraverat”
    Giovanni Ristori, Sienai Bernardin lelki vezetője
• „…A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ TARTOZÁST KIFEJEZŐ […] ESZMÉK TÖRTÉNETE”
  
  • Szilágyi Márton
    Filológiából eszmetörténet
    Tarnai Andor Extra Hungariam… című monográfiájának tudománytörténeti helyéről
  • Tóth Gergely
    Őslakos-vita vagy közös őstörténet?
    Perlekedő és megegyezést kereső néperedet-narratívák
    Magyarországon a 17–18. században
  • Papp Ingrid
    Felső-magyarországi német és szláv nemzeti ideológiák
    egy 17. századi biblikus cseh nyelvű alkalmi prédikációban
  • Tüskés Gábor
    Önéletrajzi Magyarország-képek a száműzetésben: Rákóczi és Mikes
  • Tóth Kálmán
    Tarnai Andor Hungarus-hazafiság koncepciójának politikai gondolkodástörténeti vonatkozásai
• „…FORMULÁK ÉS ALKALOM […] FOLYAMATOS TOVÁBBHAGYOMÁNYOZÓDÁSA”
  • Szörényi László
    Magyar vonatkozások Tito Strozzi Borsias című eposzában
  • Szentmártoni Szabó Géza
    Egy kétes hitelű Janus Pannonius-epigramma 16. században
    nyomtatott variánsa
  • Imre Mihály
    Doctrina és eloquentia egysége
    Johann Sturm: De amissa dicendi ratione
  • Bartók István
    Adalék a 18. századi magyar egyházi retorika történetéhez:
    Gombási István prédikációelméleti munkássága
  • Szilágyi András
    Clipeus sive propugnaculum christianitatis
    Egy európai szállóige időszerűsége és képi megjelenítésének változatai a 17. század második felében
  • Lénárt Orsolya
    „Extra Hungariam non est vita…”
    A fertilitas-toposz megjelenési formái a 19. század eleji magyarországi német nyelvű irodalomban
• „…A MODERN SZERZŐ […] KIALAKULÓBAN VOLT”
  
  • Lengyel Réka
    Írói és tudóslevelezések: Révai Miklós
  • Fekete Norbert
    A szerzői névhasználat mint a kritikai vélemények megismerésének eszköze a klasszikus századforduló magyar irodalmában
  • Penke Olga
    A francia nyelvű idézetek szerepe Batsányi vitázó és értekező prózájában
    Voltaire esztétikai gondolatainak magyar visszhangja
  • Patonai Anikó Ágnes
    Egy „középszerű história”
    Tompa Mihály Szécsi Máriájáról
• Névmutató
• A kötet szerzői

letöltés

• teljes könyv vágójelek nélkül (monitorra, e-könyvolvasóra, nyomtatóra), 15 MB;
• teljes könyv vágójelekkel (nyomdakész), 16 MB;
• borító vágójelekkel (nyomdakész), 2 MB.

impresszum

Irodalomtörténet, tudománytörténet, eszmetörténet
Tanulmányok Tarnai Andor halálának 25. évfordulójára
‧
Szerkesztette:
Papp Ingrid
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 7
‧
Sorozatszerkesztő:
Török Zsuzsa
‧
A kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Irodalomtudományi Intézetének
támogatásával jelent meg.
‧
A borítón:
A Magyar Királyság mint a Respublica christiana védőbástyája.
Szignatúra nélküli rézmetszet, részlet (1666–1670 között)

Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧

HU ISSN 2630-953X
ISBN 978-615-5478-93-2
‧

Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Hegedüs Béla
‧
Budapest
2020