Buda Attila írása

november 28th, 2019 § 0 comments

recenzió

Tüskés Tibor válogatott bibliográfia. Összeállította Tüskés Anna. Budapest: reciti, 2018.

Bármit gondoljon is az olvasó a szellemtörténetről mint egy körülhatárolható történelmi korszak kultúramegközelítéséről, továbbá az annak egyik leágazásán magára ismerő tájirodalomról, a vidéki (paraszti) vagy városi (polgári) élet idilli tisztaságáról, illetve ördögi romlottságáról, ahogy az előzetes feltevések ezt prejudikálni szokták, tagadhatatlan, hogy az egységes, egységesülő nemzeti kultúrákon belül, feltéve, hogy ilyenek létrejönnek, a földrajzi elkülönülés sajátos jegyei legtöbbször kialakulnak. Elég csak arra utalni, hogy például Móricz Zsigmond és Babits Mihály vidékélménye nem csupán társadalmi különbségeket, de táji jegyeket is hordoz, ebből következően prózaszemléletük eltér egymástól, noha természetesen mindketten az egységes magyar nyelvű kultúra képviselői és alkotói.

Ebben az értelemben Tüskés Tibor élete és munkássága egyértelműen a Dunántúlhoz kötődik, annak is inkább középső, illetve nyugati részéhez, ahogyan ez a Tüskés Anna által egybeszerkesztett bibliográfiájából is kiderül, s amint ezt életútjának fő állomásai, Szántód, Pécs és Balatonfenyves is jelzi.

Az anyaggyűjtéssel, szerkezeti kialakítással, a tételleírásokkal, annotációkkal, a besorolással kapcsolatos szempontok a bevezetőben olvashatók. A bibliográfia a lehető legegyszerűbb, de egyben a legáttekinthetőbb szerkezetben tartalmazza anyagát: saját művek, szakirodalom, hatás- és kultusztörténet. Ebben a felosztásban közli tételeit többek között a két évtizede megjelent, Stauder Mária és Varga Katalin által szerkesztett Babits-bibliográfia is; mivel pedig e kötet lektora Stauder Mária volt, a Tüskés Tibor-bibliográfia egyben korábbi tapasztalatok alapján is készült. Szerkesztője, ahogy előszavában be is számol róla, mások elkezdett munkáját folytatta és fejezte be, s ennek következtében kerülhet az olvasók elé az 1956 és 2009 közötti, írói, szerkesztői életút összegzése. Ezenfelül a bibliográfia magában foglalja az életmű lezárása után megjelent, azt feldolgozó recepció tételeit is. Mivel az elsődleges besorolás az időrendet követi, a három nagy egység tételei bizonyos értelemben életrajzi kronológiát helyettesítenek, amire maga a szerkesztő is utal bevezetőjében, illetve szót ejtett erről Mészáros B. Endrének, aki az Új Dunántúli Naplóban – 2019. január 25-én – a bibliográfiáról beszélgetett vele.

A saját művek időbeli egymásra következése, legyenek bár önálló kötetek vagy időszaki kiadványban megjelent közlemények, azt mutatja, hogy Tüskés Tibor sajtó- és könyvkiadásbeli jelenléte a szűkebb pátriából haladt a főváros felé, de azon túl, Magyarország keleti részének lehetőségeivel, tematikájával, közlési forrásaival nem élt, vagy elkerülte azokat. A Balaton vidéke, Baranya, benne az Ormánsággal, Somogy, Zala, ezek a vidékek adják kezdetben és még sokáig a megjelenés helyet is, témáit is, még akkor is, ha az előbbi már áttevődött a fővárosba. Szűkebb körben Pécs, Mohács, Siklós, Szántódpuszta – áttételesen is, például az első Martyn Ferenc kapcsán. Ugyanilyen markáns azon alkotók sora is, akikkel Tüskés Tibor élete során szívesen foglalkozott: Kodolányi János, Csorba Győző, Illyés Gyula, Nagy László, Pilinszky János, Rónay György, Fülep Lajos, Takáts Gyula, Fodor András, Németh László, Weöres Sándor, Kodolányi Gyula, Mészöly Miklós, a régebbi irodalomból Zrínyi Miklós, a művészek közül Veress Pál, Martyn Ferenc. Róluk szóló, velük kapcsolatos, igen változatos írásai először különböző időszaki kiadványokban jelentek meg, majd az évek múlásával egy-egy gyűjteményes kötet kerekedett ki ezekből, nem beszélve az eleve írói monográfiaként kezdett kötetekről. A különböző alkotókkal foglalkozó írások mellett azonban központi szerepük van a szociológiai, illetve a pedagógiai, a tanításhoz, a kritikai élethez kapcsolódó elemzéseknek, tanulmányoknak is. Ezek az irodalmi nevelést, a hatvanas évek közepének, végének nagy technikai újdonságát, az iskolatelevíziót és vele párhuzamosan a filmesztétikát tárgyalják. 1976-ban Versről versre címmel adta közre 20. századi verselemzéseit, később novellaelemzéseit, s jelentősek a képzőművészeti tárgyú írások is. Szociológiai témájú írásai a vidéki élettel foglalkoznak. S közreadta többek között szerkesztői emlékeit is, a Jelenkor indulásával kapcsolatos emlékezéseit. Önálló kötetei közül jó néhány több kiadásban is megjelent, ami a tárgyalt témák iránti folyamatos olvasói érdeklődést mutatja.

Igen változatos volt Tüskés Tibor szerkesztői tevékenysége. Antológiák, verseskönyvek, repertóriumok, bibliográfiák és különféle szövegközlések összeállítása fűződik a nevéhez; jó részük azoknak a munkásságát tárja fel, akikről ő maga is írt. Babits Mihály és Pécs kapcsolatáról kis könyvet állított össze, evvel is segített az emlékezet ébren tartásában.

A bibliográfia legterjedelmesebb fejezete a részközleményeket tartalmazza, a folyóiratokban, napilapokban, különféle gyűjteményekben megjelent írásokat. Főleg ezekből látható, hogy Tüskés Tibor irodalmi munkássága a helytörténet és az irodalmi nevelés kapcsolatával kezdődött. Az első források között a Dunántúli Napló szerepelt, s érdekes végigkövetni megjelenési helyek szerint is a gazdagodó életművet. Később országos és helyi jelentőségű tárgyak váltakoztak, s a folyóiratokban megjelent írások nagy része az évek múlásával az önálló kötetek anyagát alkotta. Megfigyelhető az a gyakorlat, amely egy-egy témának szűkebb és bővebb kifejtését más és más forrásban, más és más olvasóközönségnek adta közre, például a Könyvbarátban és a Könyvtárosban; ezek a tematikailag azonos, de tárgyalásukban eltérő közlések egyaránt kezdeményeződhettek a szerzőtől vagy az adott folyóiratoktól. A kritikák irodalmi alkotásokról, színházi előadásokról, koncertekről szóltak, filmekről ritkán. Tüskés Tibor döntően magyar szerzőkről, hazai jelenségekről írt. Szembetűnő, hogy bár az ötvenes évek végétől jelentek meg folyamatosan különböző írásai, közöttük szovjet tárgyú elenyészően található – Viktor Rozov bemutatója, szovjet filmnapok, 1967-ben egy Tollal és ecsettel a Szovjetunióban című közlemény: más semmi. A periodikákban megjelent írásokban érdekes nyomon követni azt, amire a kötet összeállítója is utalt, a különböző utazási beszámolókat. Például 1968 és 1970 között baranyai, 1983-ben bulgáriai, itáliai és görögországi, 1992-ben és 1993-ban svájci kirándulásokról adtak hírt a tudósítások. Emellett a nyolcvanas évek elején egy Valóságközelben című sorozatot vezetett, befejezése után pedig egy Tájak, emberek címűt. A kilencvenes évek elején szerkesztői emlékeit adta közre, majd az évtized végéig a Lyukasóra Könyvmoly nevű rovatát vezette. S ahogy korábban sem volt írásaiban ideológiai jelenlét, a kilencvenes évek elejétől sem szűrődött be azokba semmi a politikai, irodalmi csatározásokból.

A recepció és a kultusztörténet-fejezetek is ezt a sokszínű, de mégis markáns érdeklődést, pályát mutatják. A szerkesztés a több előzményt saját gyűjtéssel kiegészítve egységes és következetes bibliográfiává formálta – talán néhány tételnél hiányzik az annotáció, ha a címből nem egyértelmű a tartalom, illetve elvétve tévedéseket találni (Siki Géza Rónay László álneve volt) – de ezek említése csak azért szerepel itt, hogy a recenzens is mondjon valamit…

Summary

The life and work of Tibor Tüskés is clearly connected to Transdanubia, specifically to its middle and western part, as is evident from the bibliography edited by Anna Tüskés, and as indicated by the main stages of his life: Szántód, Pécs and Balatonfenyves. The bibliography contains Tüskés’ writing and editorial work between 1956 and 2009, as well as items of reception related to the oeuvre published after its completion. Because the primary classification follows a chronological order, the items in the three main units are, in a sense, a substitute for a biographical chronology. It is clear that Tibor Tüskés’ literary work began with the relationship between local history and literary education. The topics of the writings are first provided by the Balaton region, Baranya, including the Ormánság, as well as Somogy and Zala; more specifically by Pécs, Mohács, Siklós, and Szántódpuszta. Equally noteworthy is the series of authors whom Tibor Tüskés was keenly interested in during his life: writers, poets, and artists of the 20th century connected to Transdanubia. Tibor Tüskés’ editorial activities were quite diverse. He compiled anthologies, poetry books, repertories, and bibliographies and published various texts.

Tartalom

Tagged , ,

Vélemény, hozzászólás?